Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

BEVEZETŐ

Azt viszont látnunk kell, hogy ennek, a város életében oly fontos gyarapodásnak, a korábbiakhoz képest merőben új forrásokból táplálkozó fejlődésnek gazdasági és társadalmi gyökerei az 1700-1850 közötti másfél évszázadhoz vezetnek vissza. Ugyanakkor a város történetén belül ez a korszak az, amelyet legkevésbé tártak eddig fel. Csupán néhány — bár igen fontos - részterület feldolgozása történt meg. E jelentős város fejlődési folyamatának megnyugtató ismeretéhez viszont szükséges minden fontosabb időszak és esemény pontos leírása és elemzése. A gazdasági és társadalmi fejlődés folyamatának vizsgálatában egy egész korszak figyelmen kívül hagyása megengedhetetlen, hisz így nemcsak a későbbi korszakokat is érintő következtetések bizonyossága kérdőjéleződne meg, hanem bőséges tér nyílna a különféle megalapozatlan állítások és feltételezések számára is.

9 Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az egykor Pusztaszertől Vacsig terjedő Kecskemét történelmének alapos ismerete nélkül az egész régió, illetve ezen belül a Dél-Alföld fejlődési folyamatát sem lehet tárgyilagosan megrajzolni. Már csak ennek érdekében is megkerülhetetlen feladattá vált a jelzett másfél évszázad történetének szisztematikus feltárása. E feldolgozó munka elvégzése előtt viszont számottevő akadályok álltak. Az időszak nagyobb részéből hiányoznak a csaknem legfontosabbnak számító források, a „szabados mezőváros" tanácsának protocollumai.

10 Hátráltatta a feldolgozást az is, hogy több területen komoly előmunkálatokat kellett elvégezni. Nemcsak a XVII. században, hanem még a XVIII. század jelentős részében is nagy számban fordultak elő idegen pénzek és helyi, népi elnevezések. Sok esetben ezek értéke eltért a hivatalostól. A pénzgazdálkodás terén való tájékozódáshoz megkerülhetetlen volt a pénzforgalom és a pénzértékek szisztematikus feltárása

11 Ugyancsak nélkülözhetetlen a gazdaságtörténet megismeréséhez, a helyi mértékegységek, különösen a gabonaürmértékek pontos ismerete.

12 Csak ezek birtokában kerülhetett sor az árutermelés szintjének és kiterjedtségének a felmérésére az árak változásának nyomon követésére,

13 majd a mezővárosi társadalom fejlődése szempontjából rendkívül fontos területnek, a bérek alakulásának a bemutatására.

14 Egy átfogó kép megbízható megrajzolásához a város demográfiai viszonyainak ismerete is szükséges. Azonban ennek részletes feltárását a legfontosabb források, az anyakönyvek hiánya nem tette lehetővé. Ezért ehhez csak szórványadatok nyújthattak bizonyos támpontot. Ezek viszont csupán a migráció arányainak és főbb irányainak érzékeltetéséhez biztosítottak alapot.

15 A XVIII. századi mezővárosi társadalom néhány demográfiai sajátosságának megragadását mégis lehetővé tette néhány 1770 tájá-