Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

II. MEZŐGAZDASÁG - A/Növénytermesztés - 4. Szőlő— és gyümölcstermesztés

roknak azonnali el nem adhatása a borok nemesítését fogja követkéztetni. . ,

BiW A jó, erős vörös bor készítése érdekében sokan a fehér és a fekete szőlőt külön szedték, és csak az egészséges szőlőt préselték ki. Éppen ezért a század derekára már csaknem általánosan érvényes az egyik kortárs megállapítása: „Jó asztali borokat, melyek Pesten is, mint egyik kereskedelmi ág felhordatnak, termeszt a szöllős gazda. Ezek a borok hegypincékben jól eltarthatnak számos évekig."

15 A szőlőtermesztés egyre több gazdaságban már nemcsak a házi szükségletek kielégítését szolgálta: a borkimérés már régtől fogva számos gazda biztos pénzforrása volt. A hivatalosan is engedélyezett bormérések száma 100 fölé emelkedett, 1 1 és ennek minden bizonnyal többszörösét tette ki a kurtakocsmáké, melyek ellen a magisztrátus évszázados szélmalomharcát nagy kitartással vívta.

152 A szőlőtermesztés gazdaságossága egyre nyilvánvalóbb lett. Ennek igazolására Csányi az alábbi példát hozta: „Egy olly 3 és fél holdnyi buckás homok-téren, mellyen körülhatározva csak egy birka sem kapott volna elég legelőt, 1837. évben kezdve szőlő ültetvén, már a közelebb 1839diki szüretkor az időközben elhasznált és télire is eltett fürtökön felül 154 akó must termett!" Érthetően ennek megfelelően a szőlőültetvények értéke is számottevő lett. A néhány évvel, évtizeddel korábban 30-40 váltoforintért kiosztott futóhomokból álló telek a század derekán 12-15 ezer forintot is ért.

154 Kecskeméten a szőlészet ikertestvéreként volt mindig is jelen a gyümölcstermesztés. Legrégibb feljegyzéseink szerint borral együtt különféle gyümölcsöket is szállítottak a város vezetői a török basák és bégek számára a város békéjének megvásárlása érdekében.

1 5 A környező gyümölcsösök már hódoltság alatt — mondhatjuk — nemzetközi hírnévre tettek szert. Ennek jele, hogy a XVIII. század legelején, amikor a belga királyi udvar egy nagy gyümölcsöst kívánt létrehozni, Grassalkovich Antal herceg ajánlatát követve Kecskemétről szerezték be a gyümölcsfákat. A herceg nyugodt lélekkel ajánlhatta ezeket, mert közvetlen tapasztalatai lehettek e téren, hisz a gödöllői gyümölcsöse számára néhány évvel korábban ugyancsak innen szállították a csemetéket.

156 Ez a jó hírnév tartósnak bizonyult, hisz 1739-ben a megyei alipán is innen kért oltványokat.

1 Nem lehet véletlen, hogy Csányi a város és az itt élők egyik legföbb érdemeként említi: „. . .Ki a várost mintegy ezer ölnyi szélességű zöld szalaggal majd egészen körülkoszorúzó szőlőskerteket távolabbrul nézi, azt hinné, hogy valóságos erdőséget lát: olly sűrűen díszlik azokban a buján-növekedett gyümölcsfák minden neme: a homok, mellyet régebben természet átkának gondoltunk, e részben is megmutatta, hogy ügyes szorgalom által többféle szükségeink kielégítésére alkalmas, mint az agyag föld. . ."

158