Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

II. MEZŐGAZDASÁG - A/Növénytermesztés - 1. Feltételek és keretek

Nagykőrösön, sem Kecskeméten nem sikerült a nemeseknek a külön rendi szervezetüket létrehozni, és érdekeiket maradéktalanul biztosítani, mégis e két városban éltek a legvagyonosabb városlakó nemesek az Alföldön.

67 A helyi armalisták már a XVIII. század során számarányukat messze meghaladó anyagi és politikai bázisra tettek szert Kecskeméten. Ezt a befolyást a szabadságharc előtti években is megtartották. Bár a lakosságnak, pontosabban a háztartásoknak csupán 2,8%-át alkották, a mezőváros életében ennél sokszorosan nagyobb szerepet tudtak kivívni.

68 Hogy mennyire tudott élni a helyi nemesség előjogaiból származó lehetőségeivel, mutatja a saját tulajdonban lévő földbirtokból való részesedésük feltűnően nagy aránya is. A város határában magántulajdonban ekkor alig több mint 19 ezer hold szántó volt. A város háztartásain belül mindössze 2,8%-ot kitevő kiváltságosok a magánföldbirtok 22,3%-át tudták megszerezni. (L. I. táblázat.) E földeket az itteni nemesek is éppen úgy pénzen vásárolták, örökölték, miként a jogilag jobbágy gazdák. Mindössze egy-két család akadt, amely házasodás révén tudott földbirtokhoz jutni. Miként országszerte, Kecskeméten is igen nagy szóródást, nagy különbségeket észlelünk a nemesi háztartások birtokában lévő szántóföldek nagyságában. Igazan komoly, jelentős nagybirtok egyetlen család kezében sem volt, és több mint egyharmaduk semmiféle földbirtokkal nem rendelkezett. További 25%-uk is csupán 20 hold alatti szántót birtokolt, és mindössze 12 család tulajdonában volt 100 holdnál nagyobb gazdaság.

69 A nem nemesek, de házzal rendelkező lakosok, más szóval gazdák háztartásai között jóval erőteljesebb a vagyoni diferenciáltság, szembetűnőbbek a szélsőségek. Bár a vagyontalanok száma elenyészően kevés,

70 a házbirtokosoknak csupán egy negyede rendelkezett valamilyen földtulajdonnal! Közülük is aránytalanul sokan vannak azok, akik csak 1-20 hold birtokot mondhattak sajátjuknak, és csak az öszszes gazda 5,2%-a tudott 20 holdnál nagyobb birtokot szerezni, s csupán 6 fó az, akinek 100 holdon felüli saját szántóföldje volt.

71 A zsellérek tulajdonában a magán kézben lévő földnek csupán 0,8%-a volt, összesen 157 hold. Ennek is jelentős hányada olyanoké, akik jobbmódú gazdák gyerekei, és átmenetileg más házában laktak, így zsellérek között vették őket nyilvántartásba. Tekintettel arra, hogy ugyanakkor semmiféle árendás birtokuk nem volt, és így az összes szántónak csak 0,1%-án gazdálkodtak, a könnyebb áttekinthetőség kedvéért a későbbiekben a földbirtokmegoszlás további elemzésénél célszerű őket figyelmen kívül hagyni.