Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

II. MEZŐGAZDASÁG - A/Növénytermesztés - 1. Feltételek és keretek

II. MEZŐGAZDASÁG AI NÖVÉNYTERMESZTÉS 1. Feltételek és keretek Hazánk kontinentális klímáján belül az Alföld közepének éghajlata még szembetűnőbben szélsőséges. Ennek ellenére a Kárpátmedencében meghonosodott növények termesztésére nagyobbrészt alkalmas ez a vidék. A város határában kibontakozódott növénytermesztést az időjárás mellett a talaj minősége határozta meg. Az ország legnagyobb lélekszámú mezővárosa csaknem megyényi területen biztosította lakói számára a gazdálkodást. A több mint 150 ezer hold területből közel 67 ezer hold volt a sajátja, a többit hosszabb időre bérelte.

58 V. táblázat. KERTÉSZEK ÖSSZEÍRÁSA /1848/ A puszta neve A kertészek sz. Ökör Ló Tehén Sertés Juh Meddő tehén Megieevzés Ágasegyháza 55 20 Bugac 25 40 6 2 5 Monostor 97 28 9 1 48 2 Szentkirály /Ottlik rész/ 107 1 16 14 7 10 Matkó 37 6 5 1 7 1850 A Monostori úttól Nyírig 96 13 4 11 1850 Urrét 12 1850 Borbás 49 4 7 7 1850 Városföld 41 2 1850 A Nagykőrösi úttól a Csongrádi utig 125 14 11 4 27 1850 Szentkirály /Vay/ 135 8 20 15 75 Bög összesen 10 789 üli 2 164 60 1 131 53 lii Ezen az irdatlan nagy területen belül azonban erősen eltérő minőségű talajokat találtunk. Ennek csak alig 16-17%-a volt szántóföldi növénytermesztésre igazán megfelelő. A még elfogadhatónak mondható rész sem volt ennél nagyobb, tehát összesen a végtelennek tűnő határból csak annak kb. harmada felelt meg a gabonatermesztésnek