Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

I. MAGISZTRÁTUS ÉS A LAKOSSÁG

gabona ára magasra szökött, a gazdák mégis más településeken értékesítik azt, ezért arra kényszerült a magisztrátus, hogy a gabona városból történő elszállítását megtiltsa.

55 Nem elégedett meg a korlátozásokkal, hanem Podmaniczká Jánostól 1000 mérő rozst és 1000 mérő árpát vett 22 ezer váltóforint összegért, melyet később hitelben osztottak ki a rászorulók számára.

5 Miként ez csaknem törvényszerű, a fokozódó inség járványos betegségek kialakulásával is együtt járt. A Felvidékről a nyomor elöl IV/A. táblázat. A ZSELLÉREK ADÓALAPJÁNAK TAGOLÓDÁSA Tized •* J

t Ht Ifit IYI Y, Yíi YTÍi m Sít Tt* Háztartások száma 95 73 75 93 68 83 54 61 100 139 149 50 m J Cseléd szolga 2 1 1 4 2 2 2 14 Cseléd szolgáló 1 2 2 1 m összesen 3 3 1 4 2 4 2 1 m Fejőstehén 1 3 1 1 1 M Hámos ló 1-2 2 1 1 2 1 7 Hámos ló 3-4 1 i összesen 8 2 2 4 2 18 Sertés 1-2 1 1 Sertés 3-4 3 3 összesen 10 10 tömegesen menekülők Pest után Kecskemétre is megérkeztek, magukkal hozva a tífusz kórokozóit. Posta István tiszti főorvos javaslatára a tanács gondoskodott arról, hogy ezeket lehetőleg külön tudják elszállásolni és ellátni a legszükségesebb élelemmel. Számuk növekedésével csak a betegek élelmezését, és az orvosi kezelést tudták vállalni, így a sok koldulásra kényszerülő a városon belül a fertőzés veszélyét számottevően növelte. A fentiek alapján az 1847. év Kecskeméten is több tekintetben rendkívülinek minősült. A gazdasági válság, amely összefonódott az egyre erőteljesebben jelentkező politikai válsággal, a rendkívüli szárazság nyomában jelentkező nyomor és a különféle járványok, betegségek miatt a korábbi éveknél keservesebb megélhetést eredményezett a város lakói számára. * 7> Téglások.