Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

JEGYZETEK

257 ÍV. 1504. hl 76.260. Ennek sorsáról bővebbet nem tudunk. Azt sem tudhatjuk még pontosan, mi állhatott Német László és Zana Péter „újabb formájú" malom építésére vonatkozó kérelme /1841/, illetve Kontra József 1844-ben „mümalom" felállítására vonatkozó kérelme mögött. Uo. 262., 265. 258 IV. 1504. b/1848.1. 276. tsz., illetve Tv*. 1503. a/1182., 1183. tsz. 259 ÍV. 1504. b/1848.1.797., illetve 796. tsz. Atüzrendószeti jóváhagyás után a tanács formálisan is megadta az engedélyt a négykövú malom működtetéséhez. 260 Sok esetben egy-egy gazda csak résztulajdonos volt, a táblázaton viszont ezeket következetesen nem lehetett feltüntetni, jelölni. 261 Egy mázsán ekkor 100 fontot, azaz 56 kg-ot értettek. Tehát egy-egy malom teljesítő képessége naponként kb. 140-150 kg. liszt előállítása volt. 262 IV. 1604. A szabadságharcra vonatkozó iratok. VI. téka, 53. Tehát a város malmai összesen naponta 90-100 mázsa liszt előállítására voltak képesek. 263 IV. 1504. b/ 76. 245-252. 264 TV. 1504. b/63. 48. 265 SZABÓ Kálmán: 1986. eV 371-372., illetve IV. 1609. ml 1850-51. 266 A gyár nem kezdhette el a termelést, mivel a vállalkozó szellemű fiatalember nemzetőrként részt vett a délvidéki harcokban, söt a második csoporttal is ott maradt, ahol a harcok során súlyosan megsebesült, majd hősi halált halt. IV. 1601. a/ 1848/49.171-179. 267 ÍV. 1504. b/ 76. 873-879.1793-ban Hacker pesti ácsmester 4500 forintért vállalta felépítését. 111. ÍV. 1509. d 1847/48-as főpénztári napló, valamint IV. 1504. hl 76. 912. 268 A különféle téglaégetőket eleinte a nagyobb építkezésekre vállalkozó egyházak, szerzetes rendek, vagy maga a város hozták létre és üzemeltették. A téglaégetés monopóliumát a város mindvégig fenntartotta magának. Ezt a jogát nem csorbította az sem, hogy a nagy tűzvészek alkalmával magán személyek számára is lehetővé tette a téglaégetést, de az árusítást számukra sem engedélyezte. 269 ÍV. 1504. b/ 76. 341^362., illetve 237-249. 270 IV. 1504. hl 76.183. 271 ÍV. 1504. d 114. 93. 272 CSÁNYI János: 1840. 83., illetve IV. 1504. hl 76.168. 278 LÓRÁND Nándor: 1875. 274 A tanács számára is megadta az engedélyt. rV. 1504. hl 69. 2-3. 275 IV. 1504. hl 76.1-8. A következő években már négy patika biztosította a lakosság jobb ellását. 276 IV. 1504. hl 76. 557. 277 SZILÁDY Károly Emlékkönyv 1981.17-30. Aváros nyújtott kisebb anyagi támogatást a nyomda zökkenőmentes telepítéséhez. 278 A külföldre is szállított gubacsót és a szappanfőzők számára nélkülözhetetlen széksót kell elsődlegesen említem. 279 IV. 1504. hl 2. Szabályrendeletek 247-251., illetve IV. 1504. d 1844. VI. 7. 280 IV. 1504. hl 76.159-160. Ez a kút volt az, amelyet Zöld kútnak neveztek, és bő vize miatt igen becsültek. 281 IV. 1504. hl 76.160-183. 282 1848 tavaszán a nemzeti felbuzdulás hatására a Zöld kutat nemzeti színűre festették át. rV. 1504. hl 1848. II. 1397. tsz., illetve IV. 1504. hl 76.183., 187. 283 Ez utóbbi tényező nemcsak Kecskemét, hanem az egész térség gazdasági feltételeit is behatárolta. 284 MÉREI Gyula: 1980. 237-238. Még a magyar borok exportja sem volt igazán gazdaságos a magas fuvarköltségek miatt.