Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

JEGYZETEK

56 IV. 1504. b/ 76.100. Június derekán a növekvő inség enyhítésére a tanács további 1000 pesti mérő rozsot vásárolt. IV. 1504. b/ 70. 1847. II. 184-185. 57 ÍV. 1504. b/ 69.1847.1. 418., illetve II. 5. 58 A szélsőséges időjárásra vonatkozóan RÉTHLY Antal: 1970. találunk a XVIII. századból adatokat. A XIX. századból SZILÁGYI Tibor: 1990. rögzít sok feljegyzést. Akülönféle elemi csapások közül leggyakrabban a szárazság keserítette meg a parasztság életét. 1807, 1808, 1811, 1815, 1822 1823, 1834, 1836, 1846 ós 1847-es esztendők voltak különösen aszályosak. CSÁNYI János: 1840. 72., illetve KUBINYI Ferenc és VAHOT Imre: 1853. 95. 59 CSÁNYI János: 1840. 72. 60 KUBINYI Ferenc-VAHOT Imre: 1853. 97. A leírás természetesen illik a többi homokpusztára is. 61 Ennek megszervezése és ellenőrzése végül is meghaladta a várható eredmény nagyságát, általános gyakorlattá nem válhatott, de még viszonylag széles körben sem alkalmazták. rV. 1503. a/ 1847. 899. tsz. 354. 62 MAKKAI László: 1961.63. Rámutat arra, hogy ekkor a magyar városfejlődésnek a fő problémája nem a tökésgazdaságra való áttérés lehetősége, hanem a jobbágysorból való menekülés. Nagykőrös közel hasonló gondokkal küzdött. L. MAJLAT Jolán-MÁRKUS István: 1943. 307-370. 63 CSÁNYI János: 1840. 78. 64 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1990/c. 312. sz. statútum. 65 RÁCZ István: 1988. 40., illetve 110. 66 RÁCZ István: 1988.109. 67 RÁCZ István: 1988.131. 68 A nemesi családok számát teljes pontossággal csaknem lehetetlen megállapítani. Ennek fő oka, hogy több familia nemesi előjogait a város mindig is vitatta, és évtizedekre elhúzódó pereskedés után sem döntött a nemesi megye ez ügyben, illetve az egyes családok nem fogadták el a megye döntését, fellebbeztek, és szolgáti kötelezettségüknek nem tettek eleget. Itt az 1843-44-es összeírás alapján kimutatható 135 nemesi háztartással számolunk, bár a lajstromban 150 adatsor lelhető. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ugyanennyi kecskeméti nemesi háztartás volt. A lajstrom összeállításakor ugyanis a nemesek tulajdonában lévő házakat vették alapul. így több esetben nem Kecskeméten lakó családfő is fel van tüntetve, illetve ugyancsak több esetben külön sorszám alatt található egy-egy tulajdonos olyan háza is, melyben más lakott. Pl. nemes Györfi János háza Btb. Ugyancsak előfordult, hogy egy-egy sorszámhoz olyan név került, rendszerint özvegy asszonyé, akinél semmi érdemi adóalapot nem tüntettek fel. Joggal valószinüsíthetiük, hogy valamely családtagjánál élt, akinek időközben javait át is engedte. Ezeket a háztartásokat mellőznünk kellett, mivel az adatok nélküli „háztartások" bevonása a bizonytalanságot túlzottan megnövelte volna. A gazdák lajstromainál is fennállanak hasonló esetek, ahol ugyancsak eltekintettünk ezek számbavételétől. Itt ugyanis nem az adóköteles személyek számának a megállapítása volt a fő cél, hanem a tényleges háztartások, a gazdaságok vagyoni megoszlásának vizsgálata. Tehát mindkét esetben csak azokat a háztartásokat vettük figyelembe, amelyeknél értékelhető adatsorok álltak rendelkezésünkre. Az 1847. évi összeírásnál 170 nemes van feltüntetve, de itt is figyelembe kell venni a korábban említett tényezőket. 69 RÁCZ István: 1988. 108. 8. Ö 8624 holdat említ, de még 1846/47-es összírás alapján is csak 3850,5,1847/48-ban pedig 3877,5 holdat vettek nyilvántartásba. 1843-ban pedig 4254 hold saját szántójuk és 3007 hold árendás birtokuk volt. IV. 1504. m/ 114.