Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

JEGYZETEK

11 rVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1977/78., 1979., 1979/1980., 1980., 1981/a., 1985/d., 1986. 12 rVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1985/c, illetve 1985/e. 13 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1982, 1985/f. 14 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1985/g, 1989/a., illetve 1990/c. 15 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1981/b, 1985/b., 1985/h. 16 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1987/a. 17 VARGAJános: 1952. 51-52., 54., 60-69. 18 rVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1989/b. I. 1707.133-182. 19 Uo. II. 1757.183-248. 20 Uo. III. 1780. 249-324. 21 H. PÁLFY Ilona: 1935. 22 Ezúttal is megkülönböztetett figyelmet fordítunk az adóösszeírásokra. Ezekben az évtizedekben az egyes társadalmi csoportokat külön-külön írták össze. A gazdákra vonatkozó adatok: IV. 1504. Kecskemét Város Tanácsának iratai, m/ Összeírások, 200. Vagyonösszeírás: 1847-1848. (Minden levéltári utalás a BácsKiskun Megyei Levéltár anyagára vonatkozik.) Az összeíráshoz adott utasítás: IV. 1504. b/ 70. Tanácsülési jegyzőkönyvek, 1847. II. 28. tsz. 201. A rovás összegének meghatározása: IV. 1504. ci Közigazgatási iratok, 1847-48. A nemesek vagyoni állapotára vonatkozóan a feldolgozáshoz legközelebb álló felvételt volt célszerű feldolgozni: IV. 1504. m/ 114. „Az 1843—44-ik évi Nemes Uraknak és vagyonaiknak összeírása Kecskeméten." Birtokaik megállapításához felhasználható még: IV. 1504. mi Puszták haszonbérleti lajstromai, 92. Atöbbi társadalmi csoport vagyonára vonatkozóan: IV. 1504. c/1848/49. Zsellérek személyei és vagyonának összeírása, illetve IV. 1504. m/ 28. ö. 195., továbbá: ml 112., és IV. 1504. cl 193-194., 1848-49. Akertészekre vonatkozó adatok: IV. 1504. mi Vagyonösszeírások, 1847-48. 23 Egy átlagos törpe gazdának mondható pl.: ifj. Dávid János, aki 3 hold szántóval és fél kapás szőlővel rendelkezett. IV. 1504. mi Ö. 200. 2932/a. Kisbirtokos pl.: Tasi József, aki 65 hold árendás föld és 2 ló után adózott. Uo. 2906. Középbirtokosok között átlagos vagyonú pl.: Sándor András, aki két jármos ökör, egy fejős tehén, 2 hámos ló, 7 hold saját szántó, 130 hold árendás föld ós 5 kapás szőlő után fizetett adót. Uo. 2880. Joggal nagygazdának minősül pl.: Pál Kovács István, akiknél 2 jármos ökröt, 3 két és 1 egy éves borjút, 2 hámos lovat, 3 tenyészsertést, 100 tenyószjuhot, 35 saját szántót, 260 hold árendás földet vettek nyilvántartásba. Uo. 2930. Fel kell viszont hívni a figyelmet arra, hogy sok esetben ennél lényegesen nagyob adóalapot is rögzítettek. A statisztikai adatok feldolgozásának módja ugyanaz mint az előző három esetében. Tekintettel arra, hogy mind az alkalmazott módszereket, mind az adóösszeírásokkal kapcsolatos forráskritikai észrevételeket a korábbi feldolgozásnál részletesen rögzítettük, itt felesleges lenne megismételni. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1989/b. 133-182., 183-248., illetve 249-324. 24 Kecskeméten Cegléden és Nagykőrösön is az urbárium megállapítása során lángoltak fel az ezirányú harcok a földesurak ós a mezővárosok között. MAJLAT Jolán-MÁRKUS István: 1943. NÓVÁK László: 1986. és a legalapvetőbb: HORNYIK János: 1860-1866. III. 25 NÓVÁK László: 1986., SZABÓ Attila: 1985. 26 A megváltakozásra 1745-ben került sor. A folyamat egészére vonatkozóan 1. KELEMEN Kajetan: 1877., illetve Olvasókönyv Kiskunfélegyháza történetéhez: 20-28. 27 HORNYIK János: 1860-1866. III. 3-69., illetve LIPÓTZY Sándor: 1935.