Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)
V. TÁRSADALOM - 3. Parasztság
csökkent fontosságuk. A növénytermesztés nem igényelt olyan folyamatos gondozást mint az állattartás, így a cselédek helyett gazdaságosabb volt napszámosok, részesművelők, vagy kertészek alkalmazása. A számukra vonatkozó feljegyzések nem mondhatók teljesnek. (L. XXVIII. táblázat.) A tanyákon és pusztákon alkalmazott cselédeket nem vették pontosan nyilvántartásba. Gazdasági fontosságukat, a város társadalmára, közérzetére gyakorolt hatását, annak fokát lemérhetjük a velük kapcsolatosan hozott számtalan városi statútumot, amelynek anyagi díjazásukat, alkalmazásuk módját és kereteit, szórakozásaik korlátozását és fegyelmezésüket egyaránt részletekbe menve érintik. 377 Itt is utalnunk kell arra, hogy ez a cselédség merőben különbözik a latifundiumokon még közel száz éven át fellelhető cselédségtől. Semmiképpen sem kezelhető önálló, több szempontból is elkülönülő társadalmi rétegként, ahonnan nem, vagy csak igen nehezen lehetett kitörni. Ezek a cselédek nem ritkán néhány éves szolgálat után zsellérként, kertészként, napszámosként, vagy olykor gazdaként dolgoztak a mezőgazdaságban, tehát többségükben házasságkötés után szakítottak a korábbi nagyfokú kiszolgáltatottsággal járó munkájukkal, helyzetükkel. A nyilvántartásokban fellelhető közel ezer cseléd 13,3%-a nemesi családok szolgálatában állott. A többségükben vagyonos nemesi háztartások 52,6%-a alkalmazott cselédet. Feltűnő lehet, hogy a még szerény vagyonú nemesi családok egy része is igényt tartott munkájukra. Ez esetben utalnunk kell arra, hogy nagy részben olyan idős házaspárokról vagy személyekről van szó, akik már önálló gazdálkodást nem, vagy minimális keretek között folytattak, a szolgálók, cselédek nem a termelő munkát, hanem inkább csak gondozásukat, kényelmüket szolgálták. A közép- és nagy vagyonnal rendelkező háztartások viszont csaknem kivétel nélkül tartottak egy, többségükben pedig két cselédet. Számukból adódóan is a paraszti háztartások alkalmazták a legtöbb cselédet, szolgálót. Az összes cseléd 64%-a ezekben a gazdaságokban található. Fel kell viszont figyelnünk arra is, hogy csak a háztartások nem egészen 14%-a foglalkoztatott cselédet. Ez azt jelzi, hogy a paraszti gazdálkodás a mind intenzívebb növénytermelés, a fokozottabb istállózó állattartás körülményei között nagyobbrészt a családban lévő munkaerőre és a fontosabb szezonmunkák alkalmával napszámosokra, kertészekre hagyatkozott elsődlegesen. Mindenképpen feltűnő, hogy a cselédek és szolgálók 22,6%-át az iparosok és a kereskedők alkalmazták. 378 Ezt részben néhány szolgáltató terület (pl. vendéglátás) gyors fejlődése magyarázza. Tehát az iparosoknál és a kereskedőknél szolgáló cselédek legfeljebb a legna-