A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - I. A forradalom előtt

sor kiválóság a század első felében. A két költő-óriáson kívül Tóth Kálmán és Szarvas Gábor, a költő és a nyelvész, Jámbor Pál és Sörös Imre, a szabadságharcért lelkesedő katolikus papok, a plebejus forradalmár Táncsics Mihály, Mészáros Lázár, Schweidel József, Türr István, Gáspár András és Klapka György a 48-as magyar és európai forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakjai ezekben a városokban formálódtak olyan személyiségekké, hogy országos, sőt nemzetközi hírnevet szereztek. Rajtuk kívül tucatjával lehet felsorolni Horváth Döméhez, Gömöry Frigyeshez, Lestár Péterhez hasonló személyeket, akik nemcsak a szabadságharcban álltak helyt, hanem később országos vagy helyi tevékenységük révén hálálták meg szülőföldjüknek, iskoláiknak az egykori szellemi-erkölcsi útravalót. A fokozatosan bővülő és erősödő iskolarendszer, az egyre szélesebb körű iskolázottság volt az alapja a színművészet iránti fokozatos érdeklődésnek is. Lehet-e véletlen, hogy Kecskeméten is tanított éveken át Simái Kristóf, a piarista iskoladráma legjelesebb képviselője, akinek Igazházi c. darabjával kezdte meg Budán az ugyancsak kecskeméti születésű Kelemen László az első magyar színjátszó társaság működését.

29 4. Kecskeméti népviselet a múlt századból 29 Joós: 1957. 12.