A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - III. A polgári állam és igazgatás első hónapjai

jelentkezett önkéntesnek, csak azt kérte, hogy ne közhonvédként, hanem hadnagyként sorozzák be.

228 Az egyes városok gyors reagálását követően a Jászkun Kerület is meghozta a maga döntését, amelyben pontosan szabályozta az egyes településekre jutó terheket. Rögzítették, hogy szeptember 12-éig „Minden közönség. . . saját kölcségén, ön maga köteles ki állítani..." a kellő számú önkéntest. Az önkéntesek a háború végéig kötelesek szolgálatot teljesíteni.

229 Kalocsán a tanács szeptember 10-én foglalkozott az önkéntes nemzetőrök kiállításával. Úgy döntöttek, hogy „azon önkéntes honvédeknek, akik a háború megszűntéig lettek honvédekké, felszerelés és útiköltség fejében járandó s esendő fogdbér" fizettessék a város pénztárából. „Azok, akik sorshúzás álatal lettek honvédekké, mindenkinek fejenként 5 Ft, akik pedig önkéntesen, ezeknek egyenként 12 pengő forint" adassék.

230 A Kalocsára kivetett 76 újoncból 24 volt az önkéntes. Kecskemétnek Pest megye 318 önkéntes kiállítását tette kötelezővé. A városi tanács azonnal hozzálátott a szervezéshez, de munkáját a pénz és a fegyverek hiánya erőteljesen hátráltatta. A közgyűlés úgy döntött, „. . . hogy aki önként beáll, az először kap a várostól egész egyenruhát, dolmánt, nadrágot, csizmát, sapkát és köpent — e felett fejenként 50 váltóforintokat . . ." Alig egy hét alatt 280 önkéntes jelentkezett, de a hátralévők toborzására és felruházására a város a főszolgabírótól haladékot kért.

231 Az önkéntesek között található Gömöry Frigyes is, aki március óta figyelemre méltó szerepet vállalt a város szellemi és politikai életében, aki alig néhány nappal korábban tért haza a délvidéki harcokból, amelyekben nemzetőrként vett részt.

232 Célszerű röviden összehasonlítani a május végén összeírt nemzetőrök és a szeptember elején toborzott önkéntesek társadalmi összetételét.

233 Néhány eltérés különösen szembetűnő. Rendkívül sokféle foglalkozás lelhető ezúttal is fel, ennyiben teljes a megegyezés, bár a nagyságrendileg kisebb létszám miatt a foglalkozások számszerű megoszlása is érthetően csekélyebb. Az viszont mindenképpen feltűnő, hogy a gazdák aránya a korábbi 38,3 %-ról 0,3 %-ra apadt, csupán egyetlen jelentkező került ki közülük. Kétségtelen, hogy a mezőgazdasági munkák torlódása befolyásolta elhatározásukat, de az ilyen drasztikus módosulás csak ezzel az egyetlen okkal semmiképp sem magyarázható. Nyilvánvalóan közrejátszhatott az a tény is, hogy mivel Kecskeméten nem voltak jobbágytelkek, ismeretlen volt a földesúri robot, a kötelező ajándékok, az itteni gazdák és zsellérek anyagi és jogi helyzete szinte 228 V. 240. XLVI. 100—102., ül. 103—104. Ajánlatát a tanács el is fogadta. 229 V. 376. sz.n. Augusztus 21-én kelt levél. 230 Bárth: 1975. 231. 231 IV. 1604. II. 131. 232 IV. 1604. II. 139. 233 A részletes forráskritikai munkát, a statisztikai feldolgozást itt is mellőznünk kell, mivel ez nem illeszthető be e feldolgozás kereteibe. •