A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)
A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - III. A polgári állam és igazgatás első hónapjai
Augusztus elején több kisebb csatározásban vettek részt, ami alapján a miniszterelnök is elismerését fejezte ki: „. . . a jászkun kerületi és aradvárosi nemzetőr seregek vitézül viselik magukat, engedelmesek és így hadi szolgálatra jól használhatók ..." Ezzel csaknem egy időben több irányból is kifogásolták a jászkun egységek fegyelmezetlenségét is, ami miatt Tolna megyei nemzetőrökkel komoly nézetkülönbségük is támadt. Helytálltak a jászkunok Szenttamás augusztus 19-ei ostroma alkalmával is, amikor több helyen is tűzharcba keveredtek a szerbekkel. 226 A bizonytalan hadvezetés és a mezőgazdasági munkáktól való távolmaradás miatt a jászkunok között is egyre nőtt az elkedvetlenedés és a hazatérés vágya. Július végén Kiskunfélegyházán is elkezdték az újabb nemzetőrcsapatok kiállításával kapcsolatos szervező munkát, hogy időben történhessen az első csoport felváltása. Kellő önkéntes híján a város sorshúzással kívánta a szükséges létszámot biztosítani, de mivel „. . . az egybegyűlt nemzetőrök által miképp a sorshúzást lealacsonyítónak tartják . . . önkénytesen is szívesen kiállnak, csak néhány általok is ki szemelt egyének is személyesen álljanak ki. . ." végül is eltekintettek a sorshúzástól. A tanács a „. . . szolgálati idegenkedés okát az idő hosszúságán kívül a helyettesítések iránti ellenszenvben is . . ." látta, tehát abban, hogy többen pénzen fogadtak embert maguk helyett. Az okok közt azt is felsorolták, hogy a nemzetőröket nemcsak Majsa alatt táboroztatták, hanem jóval távolabbi vidékre vitték. 227 A tanács végül is igen kínos helyzetbe került, mivel a kiszabott 260 nemzetőrrel szemben csak 160 jelentkezett. Ezek az adatok is érzékeltetik, hogy a nemzetőrségnek az eredetileg elképzelt formában a szülőhelytől távolabb csak csekély harci értéke volt, szervezése egyre több energiát kötött le, miközben a velük kapcsolatos kiadások tetemesen megnőttek. Batthyány Lajos miniszterelnök ezen tapasztalatok alapján hozta azon döntését, amelyből kiindulva a nemzetőrséget gyökeresen átszervezték. Ennek során a jászkunok a korábbi 2500 helyett csak 500 fő önkéntes kiállítására lettek kötelezve, de ezeknek a háború végéig kellett a szolgálatot vállalniok. így a Verbásznál lévőket újabb egységek már nem is váltották fel. A nemzetőrség átszervezését nem fogadta egyöntetű lelkesedés a jászkunok között. Kiskunhalason : „Méltó aggodalmat szült ezen rendelet minden jelenvolt képviselők lelkében ..." „Illy aggodalmak közt összhangzólag kimondatott azon igazság, hogy meghatározott jutalom nélkül minden erőnk megfeszítése mellett sem fogunk ... 176 számmal önkénteseket találni..." Ezért 100 forintot ajánlottak fel minden önként jelentkező számára. Ezt az összeget a jelentkezők még akkor is megkapnák, ha a háborúnak egy-két hét múlva vége szakadna. Az ösztönzés hatott. Bikádi Benedek tanácsnok is helyben 226 Herendi: 1901. 43—47., ill. 48—49. 227 KM D—A 59. 52. 1—38. 83 0