A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)
A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - III. A polgári állam és igazgatás első hónapjai
nyoktól s megtámadásoktól, mellyek hazánkra bárhonnan is erednének, valamint eddig úgy ezen túl is megóvni s védeni szent kötelességünknek tartjuk." 199 * * * A délvidéki mozgalmak kellő nyomatékot adtak a magyar kormány azon törekvéseinek, amelyek az önálló magyar pénz- és hadügy megteremtésére irányultak. A gazdasági és politikai gondok önállóbb kezelése végett hozott döntések a mezővárosokban és a falvak többségében is kedvező visszhangra találtak. Kecskeméten május 26-án a tanács elhatározta, hogy „. . . . a miniszteri felszólítások folytában a város tizenegy tizede szerént ugyanannyi küldöttségek neveztetnek ki a végett, hogy a lakosokat házanként személyesen meglátogatván, őket a veszélyben forgó haza részére tehetségekhez képest teendő ajándék, vagy kölcsönadásra hathatósan buzdítsák . . ." 20 ° A gyűjtést igen körültekintően el is végezték. Jelentős számban ajánlottak fel egy évre szóló kamatmentes kölcsönt a magyar állam számára. A gyűjtés eredményeként 32 arany, valamint 10 font és 16 lat ezüst gyűlt össze. Az egyes tizedeken belül igen eltérő nagyságú volt az adományokkal kapcsolatos gyűjtés eredménye. AII. tizedben 935 forintot, 30 krajcárt és 7 aranyat adtak a haza javára. A VI. tizedben viszont csak 119 forint gyűlt össze. A többi e kettő közötti összeggel gyarapította a város adományát. 201 A városi tanács a minisztériumi felhívás hatására már május 23-án döntött ; az országosan tervezett 400 ezer forintból „.. . a veszélyben forgó hazánk ótalmára 10 000 pengő forintot közgyűlésileg azonnal megszavazott, s abból 8000 pengő forintokat be is fizetett, oly feltétellel, hogy ha a Megyei Választmány által az egész megye részéről a veszélyben forgó haza közszükségei fedezésére ajánlandó öszveg kivetendő része a város ajánlatát ne talán haladná, arra csupán felül fizetni, ha pedig a megyei ajánlatbeli illetmény kevesebb leend, abból vissza kívánni semmit sem fog.. ." 202 A városra az országos átlag alapján 4970 Ft jutott, így tehát a ráeső résznek a kétszeresét vállalta magára. 203 Kalocsán a tanács május 30-án döntött. Minden egynegyed úrbéri telkes gazda egy forintot volt köteles fizetni. A tehetősebb iparosok 20 krajcárt, a szegényebbek 10-et adtak. Egy kapa szőlőtől 4 krajcárt, egy zsákos kukoricás kerttől pedig 6-ot szedtek be a lakosságtól. Ezen normák alapján július közepére a városban 1007 Ft gyűlt össze. 204 199 IV. 1604. I. 143. 200 IV. 1604. I. III. 201 IV. 1604. I. 80. 202 IV. 1604. I. 141. 203 A 8000 forint befizetésének a nyugtája: IV. 1604. I. 115. 204 Bárth: 1975. 230.
