A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - III. A polgári állam és igazgatás első hónapjai

foglalkozzon. A korábbi érdekegyesítés, a különböző társadalmi osztályok és rétegek közötti kompromisszum megteremtése parancsoló szükséggé vált, és ez lehetetlenné tette, hogy a feudális visszaélések korábban sokat ostorozott fészkeiket, a nemesi megyéket átalakítsák. A vidéki városok több más területen is bizonyították kezdeményezőkészségüket. Szeged már április 12-én felhívással fordult Kecskeméthez, hogy lépjenek fel közösen, segítsenek meggátolni az ausztriai „régi birocratiai rendszer" elnyomását, különösen azt, amelyet az az „olasz fajra, gyakorol. A polgári átalakulás nemzetközi feltételeinek alakulására is figyelő kezdeményezést Kecskemét is támogatta.

95 Nagykőrös a kormánynak írott levelében üdvözölte a dicső forradalmat, de egyben felhívta a figyelmet arra is, hogy még megoldásra vár az igazi törvény előtti egyenlőség, amelynek kivitelezését amerikai minta alapján képzelik el, továbbá a kereskedés és az ipar terén a céhek felszámolása, a közlekedésügy sok-sok gondja, a nevelés új alapokra történő helyezése stb.

96 A politikai életben jelentkező válságok arra késztették a jelentősebb városokat, hogy a tájékozódás legkülönfélébb eszközeit is felhasználják a számukra kedvezőtlen események váratlan jelentkezésének elhárítására, a legszükségesebb gazdasági és politikai hírek megszerzése végett. Nem ritkán csak magánlevelezések során jutottak el a városi magisztrátusokhoz az országos fontosságú események hírei, megelőzve az újságokat és a hivatalos értesítéseket. A tavasz folyamán Pestre összpontosult figyelmük, majd a nyári hónapokban a délvidéki eseményekről gyűjtötték a híradásokat. Április elején Kecskeméten Kovács József városi főjegyzőnek küldött levél tartalmát ismertették a tanács tagjaival. Ebben a főjegyző egyik pesti barátja, Redl Ferenc nyújtott többirányú tájékoztatást. Ebből a levélből szereztek tudomást arról, hogy a pesti nemzetőrség akadályozta meg néhány nappal korábban 30 mázsa puskapornak a délvidékre a lázadók számára történő szállítását, amit azután a Múzeumba vittek. Beszámol levelében Batthyány és Deák bécsi útjának kálváriájáról, a Múzeum udvarán tartott népgyűlésről, Radeczky olaszországi kegyetlenkedéséről és vereségéről. Még arról is napokon belül értesültek ily módon a kecskemétiek, hogy a váltótörvényszéken a korábbi magyar feliratú pecsét helyett ismét a latin nyelvűt kezdték használni, és ezt a Pest megyei Választmány határozott fellépésére számolták fel.

97 Ugyancsak magánlevél formájában szereztek először tudomást a városban a június 11-én az olasz katonaság és a magyar önkéntesek közötti incidensről, amelynek nem volt politikai oka, és egy sajnálatos, kisebb incidensből kerekedett, így első kézből, csaknem riporteri frissességgel és megjelenítő erővel megírt „jelentést" használhattak fel tájékozódásra. „Kimondhatatlan lárma támadt egész Pesten, a harangok kongottak, hogy az ember megbolondult, 95 IV. 1604. I. 66. 96 IV. 1604. VII. 68. 97 IV. 1604. I. 44.