A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - III. A polgári állam és igazgatás első hónapjai

ható minden intézkedések meghiúsítására, s a fenntisztelt főszolgabíró úr többszöri érzékeny felhívásunkra sem lép teljes erényü közbenjárulással, nem maradt egyéb hátra e vész napjaiban az alólírt tanács községnek, mint a törvényi hatalom forrásához, Méltóságodhoz, mint miniszterelnökéhöz főhajtva folyamodni, hogy miután a húsvéti ünnepek napjaira újabb gyűlésezés terveztetik, s e körülmények között a tanács és község teljes biztosítást nem ígérhet a hozzájárult vagyonos polgárok törvényszerű mentesítésére, méltóztassék magas hatalmánál fogva oly hatos rendelvényt az érintett ünnepnapok előtt lebocsátani kegyeskedni, mely által az ily kedély-ingerlő gyűlésezések megszüntessenek, s a csend és rend fönntartásával a kebelbéli birtokos polgárság személyi s vagyoni bátorsága tökéletesen biztosíttassék."

72 A feszültséget a következő hetek eseményei sem oldották fel. A választásokra készülve ismét megnövekedett mind az elégedetlenkedők kezdeményezése, mind ennek nyomán a tanács félelme. Nem bízva a még csak szervezés alatt álló nemzetőrség erejében és tettrekészségében, a június 8-ára tervezett tisztújítás idejére az alispántól kérték „ . . . a mondott napra katonaságnak ide leendő rendelését. . ."

73 De nemcsak a szegénységgel gyűlhetett meg a tanács baja. Augusztus végén a bérlők egy csoportja azzal a kéréssel állt elő, hogy a korábbi bérletek összegét csökkentsék. Érveik között néhány nagyon figyelemre méltó akadt, hisz ezek valós folyamatok lehettek. Véleményük szerint a földesurak a jobbágyi szolgáltatások és a robot megszűnése után „ . . . majorsági földjeiket bérbeadják, és ezáltal a föld becse is tetemessen alább szálván a kézi erő s napszámbér pedig aránytalanul emelkedvén, s a földművesek tőlük a kezeikben lévő földeket egyáltalján nem akarván ..." A tőkés bérlő csoport valódi vagy vélt veszteségeit érthetően a tanács nem vállalhatta magára. Egyébként is a bérletekkel kapcsolatosan merőben más következtetésre jutottak : a „ . . . kishaszonbérlett földek legnagyobb része, amennyiben t.i. ez idő előtt dézmai adóztatással terhelve valának, e jelen nemcsak hogy értékükben alább nem szállottak, hanem az adónak e terhes neme megszüntetése után tetemesen emelkedni fognak . . ,"

74 Baja társadalmán belüli számottevő ellentétek egyik legfeltűnőbb megnyilatkozása az augusztus elején az „Oroszlán" nevet viselő vendéglőben lejátszódott esemény volt. Pilaszanovics József főbíró Decsy Károly ügyvédet és Gunics Mihályt bekísértette magához, mivel ők a vendéglőben a városi tanácsot becsmérelték és garázdálkodtak. Decsyvel kapcsolatosan feljegyezték még, hogy ő „ . . . már a márciusi napok óta lázító szónoklatairól ismeretes ..." A főbíró a vádlottakat „ . . . véghez vitt féktelenkedéseik miatt, s a 72 IV. 1001. B/1847—1849. 139-140., ill. Ember Gy.: 1951. 119—120. 73 IV. 1001. b/1847—1849. 184—185. 74 IV. 1001. b/1847—1849. 249—250. Mindkét fél álláspontjában lelhetünk fel igazságot: a nagybérlet értéke az ingyenmunka elvesztése miatt valóban csökkent, a kisbérletek viszont a dézsmamegszűnése miatt kapósabbá váltak. Ez utóbiaknál az is szerepet játszott, hogy a kisbérlök a bérlet végleges megszerzésében is reménykedtek.