A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - II. A polgári forradalom hatása

A lelkesedés olyan mérvű volt, hogy a közgyűlés elhatározta: a március 15-i események megörökítésére a Szabadság téren emlékoszlopot fognak felállítani.

48 Lényegesen bővebb értesüléseink vannak a forradalomnak Kecskeméten történt fogadtatásáról. Hornyik János, a későbbi kiváló monográfus feljegyzései szerint ide 16-án este érkezett meg a forradalom híre. Másnap a városházára kitűzték a nemzeti zászlót. Az összegyűlt nép előtt Horvát Pál tisztviselő Petőfi dalát olvasta fel. Ez időre már a 12 pontot is kifüggesztették a városháza falára. A felolvasás után Kiss Miklós járási szolgabíró, majd Nagy Lajos főbíró szólt az egybegyűltekhez.

49 A lelkesedés gyorsan tovább terjedt. „A köz népnek mejjükre, kalapukra tűzött selemből tsinált nemzeti koszorúkat hordoznak Kecskeméten a papok, piaristák, barátok és fő emberek." rögzítette naplószerű feljegyzésében Mertse Konstantin kecskeméti görög kereskedő.

50 Március 17-én délután a tanácsteremben „Fejes János vezérletük alatt több lelkes ifiak jelentek meg" és felajánlották szolgálatukat a közbiztonság védelmére.

51 Tekintettel arra, hogy Kecskemét a korábbi évtizedekben megváltotta a földesúri terheit, a jobágyfelszabadításból a lakosságnak közvetlen haszna nem volt. A kitörő lelkesedés annál inkább figyelemre méltó. A cselédek és a legszegényebb zsellérek érzelmeiről, véleményéről, lelkesedéséről vagy csalódottságáról nem maradt fenn feljegyzés. Úgy látszik, hogy az egyházi és a világi értelmiség különösebb fenntartás nélkül a polgári átalakulás lelkes támogatója volt és maradt. Ennek egyik megnyilvánulása az, hogy Gömöry Frigyes már március 21-én segítséget kért a 12 pontról írt verses magyarázatának kinyomtatásához, amihez a város pénzbeli támogatását meg is adta.

52 Minden bizonnyal az egyházi értelmiség csaknem egészének véleményét fogalmazta meg Mihó László református segédlelkész, aki április 9-én egy hálaadó ünnepély keretében elmondott beszédében nyújtott segítséget a templomban gyülekezőknek a 12 pont helyes értelmezéséhez.

53 Mindketten a liberális nemesi reformprogram lelkes propagandistájának bizonyultak. Ezt érzékeltetik Mihó befejező mondatai is: „Éljen a haza! Éljen a király! Éljen az alkotmányos szabadság! Éljen a testvéri egyetértés!" Mezővárosainkban tehát a köznép és hivatali vezetők között csaknem teljes összhangot figyelhetünk meg a forradalmat követő első napokban. A közrend és a vagyonbiztonság megőrzésére irányuló kezdeményezések azonnal jelentkeztek, de ebben is teljes volt az egyetértés a lakosság többségével. 48 IV. 1504. a/1848. 131-132. 49 IV. 1604. I. 23. 50 Tardy: 1976. III. 9. 51 IV. 1504. a/1848. 505. 52 IV. 1604. XV. 21/1. 53 Mihó: 1848. A beszédet ugyancsak Kecskemét város költségén nyomta ki Szilády Károly nyomdája.