A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

DOKUMENTUMOK

tisztelt hazámfiai — csak a mérnökség rendezetlenebb korszakáig ismerték el említett jogtéreni állásomat; azon túl azon tér más — tán épen concursualis egyén által lesz betöltendő. Ha ez így áll — vagy így állana, bár tán jogom volna apellálni a választókra, én a tisztelt köz gyűlés és képviselő polgártársak akarata előtt, melyet a nép törvényesen kifolyt akaratának elismerek, — annyival inkább meghajlok. Fejet hajtok, mert személyem iránt bizodalmat erőtetni nem természetem. Az esetben azonban szabadjon nekem azon kissé hiúság szerű megjegyzést tennem: miképen én nem ismerem az okot, mely miatt én csak váltóban érek annyit, a mennyit egy tán Concursus

1 útján kapott Collegam pengőben egy előre megér. Ezek után szinte képzelem, hogy a tisztelt köz gyűlés azt várja tőlem, hogy kimondom; miképen én tehát a városi mérnökséget elvállalom. Helyzetem furcsasága okozza, hogy azt hígvelejűség gyanúja nélkül nem tehetem; még pedig azért lör mert arra az ügynek jelen állapotában hivatalos fölszólítást miért miért nem — elég a hozzá, hogy nem kaptam. 2or mert az ügynek jelen állapotát tehát — hivatalosan nem ismerem. És mivel annyiszor hivatkozom arra a rendezett mérnöki állomásra: kifejtem mint értem én és fogtam föl egy kecskeméti városi mérnök jelen állását, mi csoda teendők kell hogy várakozzanak reája : Legelsőben mindazon fölmérésekből, melyekre a város 1836 olta a mai napig annyi pénzt fordított, egy ép egész munkát elő állítani, és pontos telekkönyvet készíteni, ha lehető, — és ha nem lehető : az iránt fölvilágosítást adni, hogy a dolgom valahára segítve legyen. Másodszor: a telekkönyvet jövendőre evidentiába tartani osztályuk adásvevések és mindennemű változások szerént. Harmadszor: a város belrendezése özönvíz előtti modorát abba hagyva — mert az legalább reám nézve magába elég ok volna a mérnökséget semmi áron el nem vállalni — tervet készíteni a város jövendő czélszerűbb rendezésére, mely elfogadtatás és meghitelesíttetés esetében egy szabályozó választmány felügyelete alatt a mérnök által annak idejében akkor amikor megkezdetik, folytattatik, és pedig legszorosabb felelet terhe alatt kezeltetik. Negyedszer: a város utcáinak derivátiója iránt azokat lejtmérvén szinte tervet beadni, mely szerént azok igazítassanak, ha nem egyszerre is, de lassanként, különben abból se lesz soha semmi. Ötödször : Legalább a fő utcákra nézve nagyvárosias építési modort behozni ; különben utcáink soha se öltenek magokra nagyvárosi alakot. Erre nézve minden építő mester tartozzék bemutatni épületrajzait a szabályozó választmány előtt. Hatodszor: Mindenféle utakra szorosan felügyelni -sat. És utoljára mindezekért és még egyebekért a mérnöknek illendő fizetés. Mert aki ezeket elvállalja, az ugyan számot vessen idejével, erejével; mert azt ne méltóztassék gondolni, hogy mindezek az embernek a fejében készen hevernek. A jó pap holtig tanul — mondja a példa beszéd, és helyesen mondja. Én legalább megvallom, hogy az említetteknek némely ágai részem-