A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

DOKUMENTUMOK

54. KISKUNFÉLEGYHÁZA, 1848. június 28. KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS KÉPVISELŐTESTÜLETE ORSZÁGGYŰLÉSI KÖVETTÉ VÁLASZTJA SZABÓ SÁNDORT, ÉS ISMERTETI A VÁROS ORSZÁGGYŰLÉSHEZ TOVÁBBÍTANDÓ KÍVÁNSÁGAIT Az ország gyűlési követválasztás körüli intézkedések f. 4 lk sz. alatt meg bizott közép ponti választmány, *a mikénti eljárásáról vezetett jegyző köny­vet, s ide vonatkozó egyébb irományokat be adván, jelenti, hogy a követ választás folyó június hó 26 án történt, a midőn ezen város részéről országgyű­lési követe általlános szó többséggel Szabó Sándor ügyvéd választatott meg. Ország gyűlési követté meg választott Szabó Sándor ügyvéd hálás köszö­neteit mondott ezen gyűlés előtt az iránta nyilvánított bizalom, s meg válasz­tására, s egyszersmind a követség elfogadását nyilvánította, ünnepélyes igére­tett tön, hogy követi pályáján tehetsége szerint a haza, és ezen város jólétté­nek előmozdítására s öregbítésére fog törekedni — Ámbár pedig az eddigi gyakorlatban volt követutasitások ideje lejártnak tekintethetik, mind azon által meg várja ezen gyülekezet ország gyűlési követétől, hogy a város érdeké­ben nyilvánuló köz kívánat eránt nem csak méltányos figyelemmel legyen, hanem azoknak foganatosítását, és életbe léptetését is tehetsége szerint eszkö­zölni igyekezzen — illyen köz kívánat képpen nyilvánult ez alkalommal. l 5r Katonai laktanyáknak haladék nélküli, és annyi számban való építeté­se, hogy az ország polgárai a katona szállásolás terhétől tellyesen meg mene­küljenek. 2 or Az 1848 ik évi 16' törv. czikkben czélba vett megyei új szerkezet rendezése esetében — ezen városnak közép ponti helyé leendő emeltetése. 3 or A nemzeti őrseregről alkotott új törvénynek olly formán leendő módo­sítása, hogy az ország védelmére inkább sor katonaság vagy önkites mozgó őrsereg alakitassék. 4 er Az ujjoncz állításban ne csupán a — népesség, — hanem ezzel együtt egyszersmind a föld terület vagy birtok is öszve véve vétessék alapul. Melly előre bocsájtott köz kivánatokat a meg választott ország gyűlési követ saját egyéni kivánatának s óhajtásának is vallván, azoknak életbe léptetésére való, türekvését tellyes készséggel fel ajánlotta — egyebbiránt a követ választási eljárással szólló irományok az irástárba teendők. B-KML. Kf. V. 141. A. Prot. Pol. 1. p. 14—15. Szabó Sándor (1811—1891) ügyvéd, kerületi majd városi hivatalnok, 1848—49-ben Félegyháza követe a népképviseleti országgyűlésben, a szabadságharc bukása után az Újépület foglya.

Next

/
Oldalképek
Tartalom