A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)
DOKUMENTUMOK
21. KECSKEMÉT, 1848. május 5. KECSKEMÉT VÁROS KÖZÖNSÉGE A KÖZLEKEDÉSI MINISZTERTŐL A CEGLÉD-KECSKEMÉT VASÚTVONAL ÁLLAMI KÖLTSÉGEN VALÓ KIÉPÍTÉSÉT KÉRI Tisztelt Minisztérium! Midőn a kereskedés, s evvel kapcsolatban álló hon felvirágzás emeltyűje, a vasutak, hazánkban is nemcsak elméletileg, hanem tettleges építtetések által életbe léptettek, alolirt városi közönség, szomszéd N.Kőrös várossal egyesülve meggyőződve lévén e vállalat boldogító voltáról a M. Középponti Vasút Társasággal 1846* évi September 6 á " az ./. alatt tisztelettel ide hajlított másolat szerint ollyatén egyességre lépett, hogy a vaspályához szükséges területeket a szerződő közönségek megtérítés nélkül engedvén át a M. K. vasúttársaság 1848* évi December utolsó napjára Czegléd Ketskemét között a vasutat felépíttetni fogja, s ezen egyezőség a Magyar K. Vasúttársaságnak mult évben tanátsban tartott közgyűlése által is elfogadtatván, e szárnyvonal a már Pest Szolnok között készen álló fővonalba kebeleztetett be, s mint annak kiegészítő része a midőn a közben tett akadályok elhárítása, s a kieszközlött engedélynek legfelsőbb helyen másodizbeni megerősítése után — a M. Középponti Vasút Társaság által építésben vétetni czéloztatott, keletkezett a 847/8'* évi 30. t. cz. melynek 1** § ű a már megkezdett vasutak közálladalmi költségen folytattatni rendeli, — minek következtében alázatos tisztelettel kérjük a Tisztelt Minisztériumot, hogy ezen törvényrendelete nyomán a megkezdett Középponti Vasút kiegészítő részét tévő jelen szárnyvonalt, az előleges munkálatok s mérések átvételével felépíttetni, s e rövid alig 4 mérföldre terjedő vonal által több mint 70 ezer tiszta magyar ajkú honpolgárt a haza szivével szorosabb kapcsolatba hozni, s ez által a két város és vidéke felvirágzását eszközölni kegyeskedjék. Sz. Kecskemét város közönsége B-KML. IV. 1604. I. téka 98. sz. irat. Aláírás nélküli fogalmazvány.
