A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - IV. A szabadságharc megszervezése és sikerei

jegyzőkönyvben rögzítették a kártételt: „.. . bár a lakosság részéről semmi ellenállás nem tétetett, mégis 10 órától 4 óráig folytonosan élelmiszereket rabolt, sőt a helység házánál a ládákat feltörve, az azokban talált pénzt is magokkal vivén, a levelestár szinte minden kímélet nélkül feldúlva az irományokat nagy részben szét szórván . . . elvitték ugyanekkor a helység pecsétjét is . . ,"

340 Szeles Lajos solti kormánybiztos arról tájékoztatta a kormányt, hogy március 22—23-án több ezer horvát katona szállta meg a járást, és kegyetlenkedett a hazafias érzelmű lakossággal.

341 Eközben egyre jobban érlelődött a néptömegek áldozatvállalásának, sok esetben hősies fellépésének és a Kossuth vezette Honvédelmi Bizottmány szervező munkájának eredménye. A magyar honvédség április elejére egyre több szintéren ért el jelentős eredményeket. Bem erdélyi hadjárata jelentette a kezdetet. A januárban és februárban vívott harcok során Erdély átmenetileg megtisztult az ellenségtől.

342 Április 4-én Perczel Mór bevette Szenttamást, amely a szerb felkelők legfőbb fészke volt. Nem tudta ugyan teljesen felszámolni ellenállásukat, de hosszabb időre tehermentesítette a környező települések és megyék lakosságát, elhárította a rettegést.

343 A téli hadjárat eredményeként a legfőbb magyar haderő Kápolna térségében állott készen arra, hogy az ellenforradalom katonai támadását visszaverje. * * * A kápolnai csatavesztés nyomán kialakult katonai válságot Kossuth bizonyos kompromisszum révén gyorsan felszámolta. így a következő hetekben már egy nagyszabású hadjárat kidolgozásán fáradozhatott Klapka és a magyar tisztikar egy része. Kossuth vidékünk mezővárosait ezúttal is több téren be kívánta kapcsolni a katonai eseményekbe. Március 14-én buzdító levelet küldött többek között Kecskemétre is, amelyben kötelezte a településeket, hogy a majdani katonai győzelmek hírére kongassák meg a harangokat és a nép csatlakozzon a hadsereghez.

344 Április 3-án a „Három városhoz" küldött újabb kiáltványában arra szólította fel a lakosokat: „Mi itt a nemzet vitéz serege megverjük az ellenséget — önök keljenek fel tömegestől megsemmisíteni annak maradványait. . Z'

345 Ezt követően egymást érik a hadsereg nyílt rendeletei és utasításai a városokban, falvakban. Ezek kellő összehangolás hiányában olykor egymásnak is ellentmondanak. Éppen ezért Kecskemét közgyűlése úgy döntött, hogy a felszólítással ellentétben az általános népfelkelés helyett csak 3500 népfelkelőt küld Cegléd térségébe, annak érdekében, hogy az itthon maradottak közreműködésével a magyar hadsereg számára 340 V. 365. Tanácsülési jkv. 1849. 4. sz. 341 Kossuth L. az OHB élén II. 238—239. 342 Gracza: 1894- -1898. IV. 440—490. 343 Uo. 684—689. 344 IV. 1604. IV. 52. 345 Kossuth L. az OHB élén II. 799.