Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

Előszó - Szabó Sándor: Kiskunfélegyháza 1944—1945-ben

rendelkezéseinek végrehajtása is némi késedelmet szenvedett. Pl. a Népjóléti Miniszter 40 001/1945. számú rendeletét a (közegészségügyi állapotok rendezé­séről), amely a Magyar Közlöny 1945. január 4-i keltezésű 1. számában jelent meg, csak február 6-án hajtották végre, pontosabban a kért jelentést csak ekkor küldték el (33. számú irat), ez annál is feltűnőbb, mert Kiskunfélegy­házára viszonylag korán megérkezhetett a Magyar Közlöny (időpontját nem ismerjük), u. i. már január 10-én írt a polgármester az Ideiglenes Kormány Kereskedelemügyi miniszterének (25. számú irat). A tavasz közeledtével egyre fontosabbá vált a mezőgazdasági ter­melés megindítása. Még az ősz folyamán, ahol lehetett, elvégezték az őszi szántást (6. számú irat). Ehhez nagymértékben segítette őket a szovjet katonai parancsnokság azzal, hogy nagyszámú lovat juttattak a városnak (10. számú irat). E szovjet hadseregtől kapott 1430 lovat szétosztották a lakosok között. 18 A tavaszi munkák beindítása előtt azonban az elhagyott birtokok megműveltetési gondjai jelentős mértékben megnövekedtek. Ezért a Nemzeti Parasztpártnak a földbirtokreformra vonatkozó törvényjavaslatát nagy örömmel üdvözölte a parasztság és már február 15-én összeírták az igény­jogosultakat (34. számú irat). A 600/1945. M. E. számú rendelet megjelenése után, március 21-én a város megbízta Büchler Andort és két társát a földbirtokreform végrehajtásá­val. Március 25-én alakult meg a 20 tagú földigénylő bizottság és azonnal meg­kezdte a munkáját, amint az április 1-i Szabad Nép közölte: még márciusban kiadták az első birtokleveleket. 19 Május 12-ig 741 földigénylő jelentkezett. 20 Nyár elején azonban kiderült, hogy az igénylőket nem képesek teljes mérték­ben kielégíteni ugyanis számuk a hadifoglyok hazatérése után jelentősen meg­növekedett (1020 fő) (40. számú irat). Ezért elhatározták, hogy a 100 holdas birtokokat is kisajátítják, de ehhez nem kapták meg a felsőbb jóváhagyást, így 1945. július 7-ig összesen 7163 kh birtokot jelöltek ki szétosztás céljára (Függelék). A földigénylő bizottságnak fontos tevékenysége volt a város köz­vetlen határában a házhelyek kiosztása, ebből 400-at osztottak ki. 21 A földbirtokreform végrehajtása a termelési kedvet is jelentősen megnövelte s így a város több mint 43 ezer kh. szántóterületét április 30-ig felszántották (40. számú irat). A tavaszi munkák elvégzését némiképpen akadályozta az igás állatok számának jelentős csökkenése (44. szárnú irat), de a kormány által, a szovjet hadseregtől kapott traktor-üzemanyaggal sikerült úrrá lenni a nehézségeken (36. számú irat). A megalakult Földmunkás Szakszervezet komolyan fellépett az arató és cséplő munkások érdekében, ugyanakkor kikötötték, hogy cséplósre csak szakszervezeti tag köthet szerződést (39. számú irat). Kiskunfélegyháza városban a helyi gazdasági adottságok következté­ben különös jelentősége volt a baromfitenyésztésnek, amelyet jelentősen segí­tett a keltető állomás megindítása május 15-én (41. számú irat). A gazdasági élet megindulásával párhuzamosan a kulturális élet is megindult. Az iskolák legtöbbje január elején megkezdte a rendszeres tanítást és fokozatosan visszakapták és rendbehozták korábbi épületeiket és tanter­meiket (24. és 43. számú irat). A Kommunista Párt napközi otthon felállításával segítette a szegény­sorsú gyermekek ellátási gondjait (30. számú irat). A Pedagógusok Szabad Szakszervezete gondoskodott arról, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom