Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

gával való kapcsolatát. Rendkívül tevékeny parancsnoknak bizonyult és ezért a demokratikus rendőrség történetében, személyével foglalkozni kell. Bánó Mihály rendőr főkapitányi megbízása után volt munkaszolgálatosokból és Budapestről elmenekült fiatalemberekből félelmetes tettrekész politikai nyomozócsoportot állított össze, amelytől rövid idő után a Nemzeti Bizottság polgári tagjai is féltek. Miután a politikai nyomozók többségének, mint munkaszolgálatosoknak bő tapasztalatuk volt a fasiszta rendszer embertelen bánásmódjából, vallatási módszereiből, nem tudtak szabadulni a bosszú érzésétől. A politikai gyanúsítottakkal való bánásmód miatt állandó lett a panasz és több esetben nem is alaptalanul. A keletkező rémhírek jóvátehetetlen kárt okoztak a szocialista társadalom fejlődése érdekében folytatott propaganda területén, mert a polgári pártoknak bőséges ellenpropaganda anyagot szolgáltattak, amelyeket nehéz volt ellensúlyozni. Rendőri értekezleten többször megkíséreltem fellépni a helytelen vallatási módszerek ellen, nem sok eredménnyel. Még a Belügyi, Igazságügyi Minisztériumok közbelépése sem járt kellő eredménnyel. A kecskeméti politikai nyomozócsoportot pol. osztálynak minősítette és megyei hatáskörrel ruházta fel. így azután kívül estek a városi rendőrkapitányság hatásköréből. Tagadhatatlan, hogy a pol. osztály alapos munkát végzett és a háborús bűnösök és népellenes egyének messze elkerülték Kecskemét környékét. Bánó Mihály összehívta a járási kapitányságok vezetőit szakmai értekezletre. Az értekezleten jó érzékkel a kecskeméti rendőrkapitányság szakembereit is, mint előadókat szerepeltette. Mint rendőrfőkapitány egyenruhát csináltatott és ezredesi rendfokozattal jelentkezett a Belügyminisztériumban. A bemutatkozás sikerült és tudomásul vették, hogy Bánó Mihály rendőrezredes főkapitány. Imre Gábor r. alezredes városi kapitány, Szüle István r. őrnagy őrszemélyzeti parancsnok intézik a rendőrség ügyeit Kecskeméten. Bánó Mihály ezután néhány komoly jelentőségű intézkedést kezdeményezett. A Nemzeti Bizottság ülésein színes felszólalásokkal hívta fel magára a figyelmet. Szorgalmazta a rendőrség fizetésének rendezését. A Nemzeti Bizottság a fizetés ügyben sokoldalú tárgyalásokat folytatott, azonban a város pénzforrásai erre nem adtak lehetőséget. Illeték vagy adókivetést terveztek, azonban ezeket az elgondolásokat nem lehetett megvalósítani. A rendőrség azonban hűségesen dolgozott tovább. 1945. február 22-én a Kecskeméti Rendőrkapitányság tekintettel arra, hogy a város lakossága a felszabadulás idején részben kicserélődött, általános bejelentési kötelezettséget rendelt el. Jellemző a rendőrség fejlettségére, hogy ezt a komoly szervezést igénylő feladatot, minden zavar nélkül lebonyolítottuk. Ezután felmerült a demokratikus rendőrszemélyzet tovább képzésének a gondolata. Bánó Mihály rendőr főkapitányi hatáskörében elrendelte, hogy minden járás 25—30 főnyi rendőr jelöltet küldjön Kecskemétre rendőrtanfolyamra és a kiküldő járások gondoskodjanak az ellátásukról. A bentlakásos rendőrtanfolyam szervezése a rendőrfőkapitányság energikus szervezőkészségét dicsérte. Tanszemélyzetet a kecskeméti rendőrkapitányság szakembereiből állítottuk össze.