Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

Mielőtt a kecskeméti rendőrkapitányság ügyosztályainak kialakítására került sor figyelembe kellett venni a városban kialakult politikai konstellációt. A város legnépesebb pártja a Kisgazdapárt volt. Pártvezetők : Révész László és Károlyi Bernát ferencrendi házfőnök, nagy népszerűségnek örvendtek és erőteljesen védték a többségi párt érdekeit. A felszabadulás első hónapjaiban Magyar Szocialista párt néven egy munkáspárt volt. 1945. március hónapban vált ketté a Szociál Demokrata és a Kommunista Párt. A munkáspártok közül a Szoc. Dem. Párt taglétszáma volt nagyobb. Demokratának látszani akarók tömegesen orientálódtak a Szoc. Demokrata Pártba. Pártszervezők: Kovács Jenő, Schmidt József, Kalász (Knöpfler) László, Aradi Lajos stb. A Kommunista Pártot a baloldali szocialisták és a Tanácsköztársaság életben levő kommunistái szervezték. Azok lettek a tagjai, akik a nyilt politikai állásfoglalást szerették. Fejős Béla, Safrankó Emánuel, Básti Ágoston, Sztraka József, Imre Gábor, Bánó Mihály. A Parasztpárt szervezői: Kovács László, Szabó Gyula. A Parasztpártnak helyzeti előnye volt, hogy Erdei Ferenc Belügyminiszter a parasztpárt tagja volt. A Polgári Demokrata Pártot Dr. Nagy László szervezte. A Szakszervezet vez. Fejős Béla később Zalai Sándor. Főispánok: Márkus Ferenc, Szádeczkv Kardos E., Pető Sándor és Czagány I. Minden párt komoly erőfeszítéseket tett a párttagok számának fokozása érdekében, mert a taglétszám és a vezetők tekintélye alapján alakult meg a Nemzeti Bizottság. A koalícióba tömörült pártok vezetőinek hangvétele alapján nehéz lett volna megállapítani, hogy melyik párthoz tartoznak. Meg kell jegyeznem, hogy a felszabadulás idején a pártokhoz tartozás nem jelentett minden esetben politikai megbízhatóságot. Voltak tapasztalataim a múltból és bízva az emberismeretemben, igyekeztem megállapítani, hogy a jelentkező régi rendőrök közül kik akarják őszintén szolgálni a demokratikus rendszert és kik tekintenék életbiztosításnak a rendőri szolgálatot. Ha valamely beosztást kellett betölteni elsősorban azokat vettem figyelembe, akik az első időben jelentkeztek önfeláldozóan munkára. Ilyenek voltak: Fazekas István nyomozó szds. Dr. Faragó Jenő fogalmazó, Vígh István nyomozó csoportvezető, Gyenes István volt szobafestő, Faragó Adolf kárpitos nyomozók, Selmeczi László gazdasági hivatal vezető, Szentkirályi Teréz gépíró. Később jelentkeztek: Garzó Lajos rendőr főtanácsos, Szüle István detektív, Dr. Sida Károly rendőr fogalmazó, B. Nagy Kálmán, Benkő István rendőr hadnagyok. Pászthi Tibor rendőr főhadnagy. Búzás János rendőr főhadnagy, Rizsányi Irén gépíró. A felsorolt munkatársak fokozatos szolgálatba állításával Kecskemét város demokratikus rendőrkapitánysága elismerésre méltóan dolgozott. Különösen az őrszemélyzet tisztikara mutatott legnagyobb igyekezetet a fejlődés fokozása terén. Rendőrparancsnoki megbízásomat pártmunkának tekintettem és a gyakran mutatkozó nehézségek dacára szívesen dolgoztam. p]redményes munkám elismerésének tekintettem, hogy a korabeli jegyző-