Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

nem létező közigazgatási egységet ölel fel. Bács-Kiskun megye ugyanis a 4.344/1949. (259) M. T. számú rendelet alapján 1950. január 1-én alakult Rács-Bodrog vármegyéből és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye déli részéből. (Függelék I. szám.) Az 1944. évi Helységnévtár adatai szerinti Bács-Bodrog vármegyének — 2 nagyközség kivételével — 3 járása: a bácsalmási, a bajai és a jánoshalmai, továbbá egy törvényhatósági jogú városa, Baja került mai megyénk területéhez. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből 5 járás: a dunavecsei, a kalocsai, a kiskőrösi, a kiskunfélegyházi és a kunszentmiklósi teljes egészében, ezenkívül 2 nagyközség az alsódabasi járásból (Ladánybene és Lajosmizse), 3 megyei város (Kalocsa, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas), továbbá Kecskemét törvényhatósági jogú város tartozik a mai Bács-Kiskun megyéhez.

1 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyét már 1945—46-ban néhány vonatkozásban kettéosztották és a déli rész ,,Délpest vármegye" néven szerepelt. A kecskeméti Nemzeti Bizottság 1945. január 16-án úgy határozott, hogy a kecskeméti Rendőrfőkapitányság hatáskörét kiterjeszti a kecskeméti Törvényszék területére.

2 A Magyar Kommunista Párt már 1945. március 4-én külön helyi és külön Duna—Tiszaközi Kerületi Titkárságot működtetett Kecskeméten.

3 Külön délpestmegyei Földbirtokrendező tanácsot is hoztak létre

4 (188. számú irat). A közigazgatási területi beosztás ilyen nagymértékű megváltozása természetesen azzal a következménnyel jár, hogy nagyon nehéz összehasonlító adatokat találni, mert a megyei anyagok részben Budapesten, részben Sremski Karlovci-ban (Jugoszlávia)

5 találhatók s ezek összegyűjtése külön, hosszadalmas kutatómunkát igényelne. Éppen ezért az eseményeket több esetben csak példákkal tudjuk illusztrálni, mivel nem állnak összefoglaló adatok rendelkezésre. Néhány előforduló számszerű összesítést, az egyes helységek közigazgatási területi beosztását és felszabadulásának időpontját — Bársony Ferenc kutatásai alapján

6 — függelékben közöljük. Törekedtünk arra, hogy megyénk minél több községe és városa —ahonnan valamiféle irat megmaradt — szerepeljen a kötetben. Természetesen ezt nem lehetett következetesen végrehajtani, mert néhány helység megmaradt iratai érdektelennek mutatkoztak. Az egyes helységek, pl. Baja város gyakoribb szerepeltetését kizárólag az iratanyag sajátosságai indokolják. Baján ui. a felszabadulás után azonnal megindult a közigazgatás s ezt a feladatot gyakorlott tisztviselők látták el, ilymódon tehát az első időszak emlékei is megmaradtak. Másutt viszont az átmeneti időszakban szinte teljesen szünetelt az írásbeliség : a tárgyalásokról pl. nem készültek jegyzőkönyvek, a hirdetmények szövegét nem őrizték meg stb., vagy a készült iratokat utólag kiselejtezték, például tudjuk, hogy Kecskeméten a Nemzeti Bizottság viszonylag korán megkezdte a működését, de ennek írásos nyoma nem maradt. Első teljes egészében ismert jegyzőkönyvük csak 1945. január 16-i keltezésű, ugyanakkor a polgármesteri iratok között megtalálható néhány korábbi ülés jegyzőkönyvének kivonata (113. számú irat) és az újság is beszámolt a működéséről (77. számú irat). Hiányos ezenkívül Kiskunhalas város, járás és a bajai járás anyaga, mert irataik jórésze még nem került be levéltárunkba. A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiskunfélegyházi részlegének vezetője, Szabó Sándor levéltáros állította össze Kiskunfélegyháza 1944—45. évi