Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

Jegyzetek. 1 A járások területének rendezéséről a 144/1950. (V. 20.) H. T. számú rendelet intézkedett. Ezek szerint megszűnt a jánoshalmai járás és új járást szerveztek Kiskunhalas székhellyel (1, §). A bácsalmási járás a 6/1962. N. E. X. számú határozat alapján 1962. április 1-én szűnt meg, területét megosztották a bajai és kiskunhalasi járás között. 2. BKML Kecskeméti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyve. 1945. — sz. n.; Imre Gábor visszaemlékezései (25. számú irat); Kecskeméti Lapok 1945. 2. (78.) évf. 6. sz. 1945. január 21. A kecskeméti Törvényszék területéhez tartozott a 1871. XXXII. t. c. 1., 2. és 3. §-a alapján 1871. július 10-őn kelt I. M. (R. T. 220) számú rendelet szerint a kecskeméti, nagykőrösi, ceglédi, kunszentmiklósi és félegyházi járásbíróság. Az 1883. XV. tc. 16. § 2. bek. alapján a járásbíróságok területe és székhelye lehetőleg megegyezik a járásokéval, tehát a fenti járások területe tartozott ide. Ez a terület tehát nem egyezett meg Pest megyének a mai Bács-Kiskun megyéhez tartozó részével. 3. Kecskeméti Lapok 2. (78.) évf. 18. sz. 4. Pontos elnevezése: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Földbirtokrendező Tanács Kecskeméti Tárgyaló Tanácsa. 5. Dr. Balanyi Béla levéltárigazgató szóbeli közlése szerint Bács-Bodrog vármegye 1941—1944. évi iratai Jugoszláviában sem találhatók. Az említett helyen csak 1918-ig őrzik a megyei iratanyagot. 6. (Bársony Ferenc) : Megvénk felszabadulási eseményeinek vázlatos áttekintése (1944. október 12—1944. november 14.) Kecskemét, 1969. Kiadja a: MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága. 7. Karsai Elek : „Országgyarapítás" — országvesztés. Második rész. 1939—1945. A nürnbergi per és Magyarország. Bp. 1961. Kossuth K. 106. 1. 8. Magyarország története. 2. kötet. Bp. 1964. Gondolat K. 450. 1. Dr. Horváth Miklós: A 2. magyar hadsereg megsemmisülése a Donnál. (Bp. 1958.) c. könyv szerint a 2. magyar hadsereg összes vesztesége 147 971 fő és kb. 30 000-cn kerültek fogságba. 9. BKML Bácsalmási Nemzeti Bizottság 1964 — 4. II. 8. 10. 1130/1944. M. E. sz. és 1250/1944. M. E. sz. rendeletek. 11. 1310/1944. M. E. sz. rendelet. 12. 1290/1944. M. E. sz. rendelet. 13. „Csendőrség, illetve a szolgálatban álló csendőr fegyverét mindenki ellen használhatja, sőt használni köteles aki magát gyanússá teszi és a felhívásra kielégítő válasz nélkül elszalad." BKML Csávoly, Dobolási könyv 1944. — 217. 68. 1. 14. A távozó főispán búcsúlevelét a bajai th.bizottság 1944. május 13-1 ülésén olvasták fel. BKML Baja Th. Bizottság jkv. 1944. — sz. n. 15. Budapesti Közlöny. 103. szám, 1944. május 7. 16. Dr. balásfalvi Kiss Endre kinevezését a Budapesti Közlöny 75. 1944. évi április 2-i száma közölte. Dr. Liszka Béla kecskeméti polgármester a th. bizottság április 12-i ülésén jelentette be a főispán távozását. BKML Kecskemét Th. Bizottság jkv. 1944. 17. Budapesti Közlöny. 94. szám. 1944. április 27. 18. Budapesti Közlöny. 113. szám. 1944. május 20. 19. Dr. Hazai Gyula kalocsai járási főszolgabírót a zsablyai járásba helyezték s helyére dr. Egedy Kálmán került a inonori járásból (Bp. Közi. 79. sz. 1944. április 7.), 81. sz. 1944. április 12.). A kiskunfélegyházi járás éléről távozó dr. Kaczvinfalvy Pál, Bereg vármegye alispánja lett, helyére dr. Cseh Gyula került a kiskunfélegyházi járásba. (Bp. Közi. 107. sz. 1944. május 12.). Bp. Közi. 124. sz. 1944. június 3-i száma szerint dr. Paál István vármegyei aljegyzőt a kunszentmiklósi, Sipos Ferenc nagykállói járási főszolgabírót a bácsalmási és dr. Örkényi Miklós titeli járási főszolgabírót a jánoshalmai járásba helyezték. 20. A 10.600/1944. M. E. számú április 6-án keltrendelet alapján a kiskunhalasi újságot a miniszterelnök 10.623/1944. ítt. számú határozatával, a többit a 10.863/1944. III. M. E. sz. határozatával tiltották be. 21. Tévesen 77. évfolyam 1. (14.) szám megjelöléssel jelent meg, helyesen 1. (23.) szám lett volna. 22. BKML Bajai Zsidó Internálótábor iratai. Bajai Tzr. Hitközség. 1944. — sz. n. 23. BKML Prónayfalva. 1944. — 1372. 24. Lásd: 23. sz. jegyzet. 25. Lásd: 23. sz. jegyzet. 26. BKML Kecskemét Th. Bizottság jkv. 1944. 27. BKML Bajai Zsidó Internálótábor iratai. 1944. — sz. n. 28. Lásd: 27. sz. jegyzet. 29. A „német munkások"-on kívül szerepelnek a jegyzéken a városban lakó orvosok és családtagjaik (19), gyógyszerészek (4), hadiüzemi munkások (9), kivételezettek (11) és kórház (12). összesen tehát 460 személy. Lásd: 27. sz..jegyzet. 30. BKML Csávoly. Dobolási könyv. 1944. — 402. ,403. 114. 1. 31. SS = Schutz-Staffel (védosztag). 1925-ben alakított fasiszta terrorszervezet. A nürnbergi nemzetközi katonai bíróság háborús bűnös szervezetnek bélyegezte. BKML Prónayfalva. 1944. — 1867. 4 így kezdődött 49