Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

KERESKEDELEM Nem sokat fejlődött a kereskedelem, mert kinyitottak ugyan az üzletek, de nem sok árukészletük volt és számuk is jelentősen csökkent (Függelék: VII. szám). Minden esetre a városok vezetői arra törekedtek, hogy legalább a látszólagos rendezettség helyreálljon. Az ország más tájaira, vagy külföldre irányuló kereskedelemmel csak akkor kezdtek komolyabban foglalkozni amikor a minden viszontagság ellenére is beért gyümölcstermés értékesítésének gondjával kerültek szembe (202. számú irat). A legális kereskedelem mellett, illetve inkább helyette felvirágzott a feketekereskedelem (175. számú irat), mely egyesek számára óriási hasznot hajtott. A kereskedelem megjavítását szolgálta a ,,munkásszövetkezetek" létesítése, melyeknek a célja ,,...a mindenkori viszonyokhoz mérten olcsó ruházati, és fontos élelmezési cikkeket hozni forgalomba..."

142 KÖZLEKEDÉS ÉS POSTA A háború folytán bekövetkezett túlterhelés súlyos károkat okozott az úthálózatban (157. számú irat) és csak nagy nehézségek árán lehetett az utak karbantartását biztosítani. Fokozatosan a vasúti forgalom is helyreállt. A Kecskeméti Lapok rendszeresen közölte a menetrendváltozásokat, pl. március 22-ig megindult a forgalom Szabadka—Kunszentmiklós, Kiskunhalas—Kiskunfélegyháza között ;

143 május 17-ig Kecskemétről Lakitelekre, Lajosmizsére és Fülöpszállásra,

144 majd május 26-tól —átszállás nélkül —lehetett Budapestre utazni

145 A májusi országos pártértekezlet adta ki a jelszót: ,,Arccal a vasút felé!"

146

Ennek jegyében vállalták a vasutasok a kecskeméti Nagyállomás teljes rendbehozatalát, augusztus l-re,

147 Baján önkéntes munkások is dolgoztak a forgalom teljes helyreállítása érdekében (215. számú irat). A kecskeméti postán március 8-tól már helyi postautalványokat és csekkeket is lehetett feladni, 148 majd június 3-tól az ország egész területére kézbesítették a leveleket.

149 Fokozatosan fejlődött Kecskeméten a telefonszolgálat is és ekkor már 83 telefonállomás működött a városban. OKTATÁS Az iskolai oktatás megindulása a városokhoz képest a községekben, de még inkább a tanyavilágban kissé megkésett, részben a tanítók elmenekülése, részben a rosszabb közbiztonság miatt (115. számú irat). Az Erdélyből, Bácskából visszatért tanítók azonban hamarosan olymértékben pótolták az időleges hiányt, hogy az 1945/46-os tanévben lehetővé vált az osztálylétszámok szabályozása. Ettől fogva egy iskolában sem engedélyeztek 50 főnél nagyobb létszámú osztályokat.

150 A pártok és a nemzeti bizottságok szem előtt tartották az iskolai oktatás politikai fontosságát és szigorúan ellenőrizték az iskolák munkáját (144. és 202. számú irat). A tanárok és tanítók részére „átképző tanfolyamok"-at