Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

Előszó - Szabó Sándor: Kiskunfélegyháza 1944—1945-ben

a Kommunista Párt részéről Molnár Erik elvtárs jött le Félegyházára és közölték a szempontokat. Ezek alapján a Kommunista Párt helyi szervezete Romhányi József elvtársat, a Kisgazda Párt Kiss Ferencet, a Szociáldemokrata Párt Kurucz István építőmunkást, a Nemzeti Paraszt Párt Nagy Balázst

1 jelölte ki és küldte el a Debrecenben összehívott nemzetgyűlésre. Miután a képviselői funkció mellett a párt titkári teendőit Romhányi József elvtárs tovább ellátni nem tudta titkári funkciójáról lemondott. Utódjává a pártszervezet néhai Kohut Béla elvtársunkat választotta meg. Kohut elvtárs tette erőssé a városmozgató, irányító, döntő súlyú faktorrá a kicsiny magból, az örökre lebukott Horthy-rendszer pribékeitől kegyetlenül üldözött, de a Szovjet Hadsereg győzelme nyomán szabaddá lett néhány elvhíí kommunista által 1944. egyik borongós őszi napján életre hívott pártszervezetet. Kohut elvtárs a kiszélesedett párttagság ragaszkodó szeretetétől, tevékeny támogatásától segítve, élete végéig viselte a párttitkár felelősségteljes, nehéz, de szép funkcióját. Midőn bekövetkezett a mindenkit mélyen megdöbbentő halála, az egész város gyászba öltözött. A könnyező lakosság kísérte utolsó útjára. Kohut elvtárs elhunytával tulajdonképpen le is zárult pártszervezetünk építésének első, kezdeti szakasza. Működésének végéig tartott az a hősi korszak, amikor úgyszólván a semmiből, a szó legigazibb értelmében a párttagok áldozatkészségével, odaadó, lelkes munkával, nemes kommunista versengéssel hajtottuk végre — többek között — nem kisebb feladatot, mint a földosztást, vagy a téglagyár, a villamosmú beindítását, a majsai távvezeték helyreállítását, vagy sok más kommunista kezdeményezést és harcos helytállással vetettük meg alapjait területünkön pártunk további országformáló hatalmas munkájának, az elmúlt évtized roppant méretű fejlődésének, a hibák és hiányosságok mellett is — ezer és ezernyi diadalmas eredményünket. Hétoldalas, géppel írt kézirat, a szerző aláírásával. Levéltári gyűjtemény. 1. Drahos László tévedett a Paraszt Párt részéről történt delegálást illetően, mivel akkor még Félegyházán Paraszt Párt nem működött. 8. 1944. november lő. Polgármesteri hirdetmény a holttestek és állati tetemek eltemetése érdekében. HIRDETMÉNY Tudomására jutott a város vezetőségének, hogy a város bel- és külterületén több orosz—magyar—német katona eltemetetlenül fekszik. Ugyancsak igen sok elföldelésre váró ló is van. Tekintettel arra, hogy a város vezetőségének sem megfelelő munkaerő, sem pedig kocsi nem áll rendelkezésére, hogy ezeket a halottakat eltemetés végett a temetőbe tudja szállítani, felhívom és kötelezem a város lakosságának azt a részét, ahol eltemetetlen holtest fekszik, hogy a holttesteket közös erővel, közös segítséggel temessék el. A nála levő esetleges igazoló iratokat, vagy katonai igazolásokat vegyék el s azt az anyakönyvi hivatalba szolgáltassák be.