Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

Kecskeméten kissé nehézkesebben haladt az ügy, mert mint Tóth László polgármester megfogalmazta: ,,. . .más a Tiszántúl és más Kecskemét gazdasági helyzete a földosztás szempontjából. Itt nincsenek egy tagban ezerholdas szántóföldek, itt gyümölcsösök, zöldségesek és kisebb terjedelmű szántóföldek váltakoznak. Ezért itt a földosztás elvégzése lassúbb, de aprólékosabb munkát igényel." (161. számú irat). Egyébként is a város maga volt a legnagyobb földtulajdonos kb. 40 000 holddal rendelkezett, melynek egy részén mintagazdaságokat tartott fenn, más részét parcellázva bérbeadta, tehát ennek felosztása valóban kényes feladat volt. A felmerült problémák miatt a Földművelésügyi Miniszter a lebonyolítással kapcsolatos munkálatok elvégzésére külön megyei Földhivatalokat állítatott fel (165. számú irat). Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területén pedig szabályozta a Budapesten székelő Földbirtokrendező Tanács és a Kecskeméti Tárgyaló Tanács hatáskörét (188. számú irat). Áprilisban megkezdődtek a különböző viták és osztozkodások, ugyanis egyes községekben nem volt elegendő föld az igénylők részére, másutt viszont (elsősorban a sváb lakosságú helyeken) több volt, mint amennyire helyben igényt tarthattak volna az arra jogosultak (164. számú irat). Ilyen esetekben más helységekből települtek át olyanok, akiknek otthon már nem jutott föld (176. számú irat). így kerültek például kiskunhalasiak és bócsaiak Hajósra (186. számú irat), jugoszláviai magyarok Hartára (201. számú irat). Baja város területén Felsőszentiván és Borota lakosai kaptak birtokokat (183. számú irat). Egyes összefüggő birtokokon szövetkezet alakítását határozták el az egykori cselédek (170. számú irat). A szövetkezet alakítás nem ment zökkenőmentesen, mert megfelelő példák hiányában maguknak kellett minden vitás kérdést megoldaniuk, így szövetkezeti alapon gazdálkodtak ugyan, de alapszabállyal nem rendelkeztek (193. a. és b. számú irat). A reakciós erők nem nyugodtak bele szó nélkül a földreform végrehajtásába. Suttogó propagandájukkal mindent megtettek, hogy a parasztokat visszariasszák a földigényléstől és megpróbálták a gazdasági felszerelések visszatartásával (171. számú irat) vagy jogtalan elidegenítésével (199. számú irat) meggátolni a rendelet végrehajtását. A Bács-Bodrog megyei Földbirtokrendező Tanács már április 30-án jelentette a Szövetséges Ellenőrző Bizottság bajai megbízottjának, Petrovszkij őrnagynak a földbirtokreform végrehajtásának eredményeit (174. számú irat, Függelék III. szám). A Kecskeméti Tárgyaló Tanács területén olyan problémák, mint pl. a szőlőszövetkezet megalakulása, a hajósi, bócsai és kiskunhalasi földigénylők osztozkodása, a ,,mintagazdaságok" kiválasztása és megalakítása miatt még június, július hónapban is javában folytak a viták (193. a. és b. számú iratok). Csak július 20-án került arra sor, hogy Ladánybene területén végrehajtott földreformért a községi Földigénylő Bizottságnak és a jegyzőnek elismerését fejezte ki a Kecskeméti Tárgyaló Tanács, mert ,,. . .az összes földigénylő bizottságok között legelsőnek készítette el, illetve fejezte be a földkiosztás munkálatait. . ." (209. számú irat). Egyébként területükről még július 27-én is csak nagyon hiányos adatokat jelenthettek (211. számú irat).