Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

3. Ragályt megelőző rendelkezéseket az elöljáróságok nem kellő eréllyel hajtják végre és így a járvány egyre nő. Figyelmeztetem az elöljáróságokat, hogy a járványok megakadályozása tárgyában kiadott rendelkezéseket mindenkor maradéktalanul hajtsák végre, mert a mulasztókkal szemben igen szigorú megtorlást fogok alkalmazni. 4. A helyi hatóságok hozzájárulhatnak ahhoz, — a mezőgazdasági munkák elvégzése végett, — hogy a beteg állatokat munkába lehessen állítani azzal a kikötéssel, hogy közös legelőre nem kerülnek és közös istállóba nem lesznek becsukva, hanem a beteg állatot az egészséges állattól elkülönítik. 5. A betegségekkel kapcsolatos jelentések a főállatorvosi hivatalba hiányosan vagy pedig egyáltalán nem futnak be és így lehetetlen megállapítani a járvány terjedését és arányát, sőt ellenintézkedést sem lehet tenni. 6. Sok vitára ad okot az oroszoktól árverésen vásárolt lovak tulajdonjoga. Az oroszoktól árverésen vett lovak tulajdonjoga nem lehet vitás, mert a ló azé, aki azt árverésen megvette és ezt igazolni tudja. F) A vármegye főlevéltárnoka észrevételeit a következőkben adta elő: 1. Anyakönyvezés terén igen súlyos mulasztásokat, illetve hozzá nem értést lehet tapasztalni. Több esetben leszögezem már azt, hogy anyakönyvvezető csak jegyzői képesítésű egyén lehet. Az 1030/1945. M. E. sz. rendelet 22. §-a különben is úgy rendelkezik, hogy minden községben (körjegyzőségben:) legalább egy jegyzői képesítéssel bíró jegyzőnek kell lenni. Ez a rendelkezés éppen az anyakönyvi teendőkkel kapcsolatban tettetett. 2. Járási főjegyzőktől az anyakönyvi másodpéldányok még nem érkeztek fel. A járási főjegyzők kötelesek az anyakönyvi másodpéldányokat összegyűjteni, átvizsgálni, a hibák kiigazítása iránt a szükséges intézkedéseket megtenni és az átvizsgált másodpéldányokat aláírásukkal és hivataluk pecsétjével ellátva ide felterjeszteni. 3. Az anyakönyvvezetők által ide teendő jelentések is elmaradtak. Az elmaradt jelentéseket haladéktalanul pótolni kell és a jövőben a jelentéseket rendszeresen kell megtenni. 4. A házasságkötéseknél nem veszik igénybe és figyelembe igen sok esetben a kötelező hatósági (tiszti) orvosi vizsgálatot és nem tartják be a jelenleg is fennálló rendelkezéseket. Házasságkötés előtti orvosi vizsgálat ma is kötelező és attól nem lehet eltekinteni. 5. Űrlap hiányában előfordul az, hogy a házasságkötés az anyakönyvbe nem kerül bejegyzésre. Ez igen súlyos hiba és az ilyen mulasztásért az, aki a házasságkötést, mint hatósági közeg, anyakönyvvezető eszközölte, büntetőjogilag is felelős. G) A vármegyei tűzrendészeti felügyelő bejelentette, hogy a tűzrendészeti szervek és rendelkezésre álló tűzrendészeti szerek jelenlegi állapotára vonatkozó adatszolgáltató rendeletre ezideig csak egy jelentés érkezett. Ez kizárja a további érdemleges intézkedés megtételét. Utasítóm a járási főjegyzőket és megyei város polgármestereit, hogy a vonatkozó adatszolgáltató jelentést azonnal tegyék meg. H.) Az elnöki ügyosztály vezetője bejelentette, hogy nem tudja nyilvántartani azt, hogy kik tartoznak a vármegye és községi státusába. Minden járási főjegyző állítsa össze kimutatás formájában, hogy saját hivatalában május 31-én kik vannak alkalmazásban, valamint a járásához tartozó egyes községekben is (:kimutatás rovatai: 1. sorszám 2. alkalmazott neve, 3. alkalmazott