Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

A polgári hatóságok, különösen a városokban, eleinte csak a Nemzeti Bizottságoktól függtek, egyébként teljesen önállóak voltak s ezért legfeljebb más hasonló városoktól próbáltak tanulni, elintézési módokat átvenni (32. számú irat). Kezdeti önállóságukra jellemző, hogy minisztériumi hatáskörbe tartozó ügyekben is intézkedtek. 95 Csak jóval később az újonnan szervezett megyei és járási hatóságok követelték meg a hatályban levő rendeletek és törvények következetes végrehajtását és alkalmazását. Több helyen a köz­igazgatásitisztviselőkmunkájában is voltak problémák (31. számú irat), aján­dékokat is fogadtak el, legalább is erre vall az, hogy az újság külön foglalko­zott ezzel a kérdéssel (94. számú irat). PÁRTOK, TÁRSADALMI SZERVEZETEK MEGALAKULÁSA A szovjet hadsereggel együtt, vagy közvetlenül utánuk érkeztek Magyarországra a Kommunista Párt Külföldi Bizottságának küldöttei és meg­kezdték Szegeden a politikai szervezkedést. 96 Megyénkben is megiiidult a Kom­munista Párt szervezkedése, de erre csak következtetni lehet, mert közvetlen írásos emlékei nem maradtak. Utólag említik, hogy Kiskunfélegyházán novem­ber 3-án, Kiskunhalason november 7-én (147. számú irat), Baján november 26-án alakult meg a Kommunista Párt. 97 Kecskeméten a kommunisták és a szociáldemokraták kezdetben közös Szocialista Pártot alakítottak (25. számú irat). Ebben az 1919-es példa vezette őket. A párt munkájában néhány régi párttag is részt vett pl. Fejős Béla, Imre Gábor és később Safrankó Emánuel. Gerő Ernő 1944. november 7-i beszédében már az általános nemzeti összefogás fontosságáról, a Kommunista Párton kívül a többi párt megalaku­lásának szükségességéről is beszélt Szegeden. 98 A többi demokratikus párt közül Kecskeméten pl. a Szociáldemok­rata Párt december 26-án alakult újjá (68. számú irat), a Kisgazda Párt pedig hivatalosan december 31-én (78. számú irat), a Kommunista és a Szociál­demokrata Párt után harmadiknak. Ennek ellenére már december 21-én emlí­tették (62. számú irat) a másik kettővel együtt. Baján a Kommunista Pártot követően a Polgári Demokrata Párt jött létre, még az 1944. év vége előtt. 99 A társadalmi szervek közül elsősorban a Szabad Szakszervezeteket kell megemlíteni. E téren nem teljesen egyértelmű és világos a helyzet, mert egyes helyeken ténylegesen szakmai szervezeteket alakítottak és később köz­ponti szerveket (47. és 84. számú iratok). Másutt mint pl. Kecskeméten előbb központi szervet hoztak létre, vagyis megbízottakat neveztek ki. A Nemzeti Bizottság január 16-i ülésén úgy határoztak, hogy ,, . . . addig az időpontig is, amíg a kecskeméti szabad szakszervezetek felállítása megtörténik és amíg azok saját kebelükből külön vezetőséget nem választanak, ideiglenesen min­den szakszervezetet érintő kérdésben - teljes jogkörrel megbízást nyerjenek Székely János ... és Friedenthal Simon . . ." 10 ° A szakmai szervezeteket itt csak utólag alakították meg. Az első volt a Kereskedők Szabad Szakszerve­zete. 101 Az érdekvédelmi szervek között kell megemlíteni a ,,Zsidó Ta­nácsnokát (52., 92. és 102. számú iratok), melyeknek feladata volt a ,,. . . zsidó származású lakosság és vagyonjogi védelme ..." (95. számú irat). Kecskemé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom