Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

Flatter János konzervipari és kereskedelmi rt. elhagyott gyár, melynek tulajdonosai elmenekültek és visszatérésük esetében sem lehet mód arra, hogy a gyár vezetését ismét átvegyék, mert köztudomásúlag nemzeti szocialisták voltak és német érdekeket képviseltek. A gyár 1000—1600 munkást foglalkoztatott és így elsőrendű városi és szociális érdekek fűződnek annak üzembehelyezéséhez és az üzem folytatása egyben fontos nemzetgazdasági érdek is. A jelenlegi helyzetben különösen indokolja a gyár üzembehelyezésót egyrészről az, hogy a gyár nagyszámú munkás és tisztviselő kara minden jövedelem nélkül áll, másrészről pedig az, hogy a gyár különféle oly zöldség, főzelék és gyümölcsfélék szárításával foglalkozik, melyek szállítása a közeljövőben nehézségbe fog ütközni, viszont e romlandó áruk konzerválása és tárolása révén a Kecskemét és környéke termelvényeinek forgalombahozatala és az ország távolabbi részeinek ellátása a gyár üzembehelyezése folytán biztosítható lenne. Rámutatunk még arra, hogy szorosan a gyárhoz tartozik az Ágasegyháza pusztán levő kb. 500 hold területű mintagazdaság, mely termeivényeivel a gyárat táplálja, s mely birtok szintén elhagyottan és kihasználatlanul áll, de a gyár megindításának alapját képezi. Megjegyezzük, hogy e mintagazdaság fenntartása és fejlesztése vállalkozói tőkét igényel, mert felszerelése (20 drb. kút központi csatornarendszerrel stb.) oly természetű, hogy nagyobb tőke és vállalkozói készség nélkül eredményesen nem művelhető. Ezen meggondolásoktól vezettetve kívánjuk megalakítani az Alföldi Konzervipari és Áruértékesítő kft-ot, melynek vezetésében alulírottak — kizárólag a demokratikus pártok tagjaiból alakult csoport — venne részt, kik biztosítani kívánjuk, hogy a munkások, nem mint kizsákmányolt alkalmazottak, hanem munkájuk alapján a gyár jövedelmének arányos haszonélvezőiként vennének részt az üzemben olymódon, hogy munkabérükön kívül az üzem tiszta jövedelmének egy részét is megkapnák. Megjegyezzük, hogy az üzembehelyezéshez szükséges tőke rendelkezésünkre áll. A fentiek alapján azt a kérdést terjesztjük elő, hogy a Polgármester Ur alulírottakat, továbbá jogtanácsosunkat: dr. Gruder János kecskeméti ügyvédet késedelem nélkül hívja meg egy 10 évre kontemplált szerződés feltételeinek megtárgyalására és létrehozatalára. Kecskemét, 1945. február 23. Tisztelettel: Reiszmann Gyula Miklay Imre Goitein Ferenc Reiszmann Andor Sárközy István Führer Izidor Bárány János Rigó Ferencz Tóth István Szántóh János Kétoldalas, írógéppel irt eredeti tisztázat, tintával írt aláírásokkal. — BKML Kecskemét polgm. 1945—2229. Mellékelten 1945. március 1-i keltezéssel megtalálható Tóth László polgármester határozata, melyben tudomásul veszi a kft. megalakulását és elvileg hozzájárul a Platter gyár és az ágasegyházi mintagazdaság bérbevételéhez, de ragaszkodik hozzá, hogy a megkötendő szerződésbe vegyék be: a kormány által az elhagyott gyárak és üzemek ügyében kiadandó rendeletet a kft. köteles „teljes mértékben magára nézve irányadónak elfogadni és annak folytán a szerződés esetleges megszűnését is tudomásul venni. a szer-