Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

Tisztelt Közgyűlés! Első szavam a köszönet szava, hogy ezen a rendkívüli közgyűlésen ma a legfontosabb problémát: a megélhetést célzó mezőgazdasági termelés biztosításának kérdését fogja a közgyűlés tárgyalni. Köszönöm elsősorban a közgyűlés támogatását, mivel a város polgármestere a 675/1945. sz. határozatával engem és a vezetésem alatt álló osztályt bízta meg a tavaszi mezőgazdasági munkák biztosítására vonatkozó 30300/1945. F. M. sz. rendelet végrehajtásával. A hivatkozott rendelet alapján a Nemzeti Bizottság a Termelési Bizottságba pártonkint 2—2 tagot, a mezőgazdasági bizottság pedig szintén 2 tagot delegált. Az így megalakult 8 tagú Termelési Bizottság már két ízben összeült és nemcsak általánosságban, hanem már részleteiben is foglalkozott a tavaszi munkálatok biztosításával. A termelés érdek' íben maga az orosz vörös hadsereg -parancsnokság részéről Vorosilov marsall két küldöttje is megjelent a városunkban és foglalkozott a termelési kérdések megoldásának lehetőségeivel. Ez a tárgyalás inkább elméleti, statisztikai adatokon alapult. Elméletben a miniszteri rendelet alapján szép tervet lehetne kidolgozni, de a helyi nehézségek miatt a tervezetnek gyakorlatban való kivitele kétséges. A termeléshez talajra, talajművelő eszközökre, munkára és forgótőkére van szükség. A talaj az a tényező, amely egy-két lövészteknő vagy harckocsi nyom mellett megmaradt, mint a legnagyobb tőke forrása. Ez is megérzi azonban a háború súlyát, mivel a közbiztonság és igaerő hiánya miatt soványabban, tápszegényebben áll rendelkezésre. A talajművelő eszközökben sem mutatkozik komolyabb hiány. A munkáról, mint a termelés ezidőszerint legfontosabb tényezőjéről kell legtöbbet szólnom. A munka: gépi, állati és emberi. P] három közül a háborús viszonyok az állati erőt sújtotta legjobban. Közel 10 000 drb. lóból jelenleg kb. 1200, 540 drb. ökörből 64 drb. maradt meg. Ez is főleg selejtezett és takarmány hiánya miatt leromlott anyag. A megművelendő 60 000 kat. holdnál tehát az igaerő komoly számításba nem jöhet. A jelenlegi állapotok mellett a tavaszi szántás 80—90%-át gépi erővel, illetőleg traktorral lehetne megoldani, ha az üzemanyag kellő időben rendelkezésünkre állna. Kecskeméten cca 40 traktor volna munkába állítható. Itt kell megemlékeznem Kara Balázs munkásságának elismeréséről, aki a traktorok üzembehelyezése körül lelkesen és eredményesen fáradozik. A traktorok munkája mellett biztosítani kell az emberi munkát. Az ember fizikai és különösen ma a spekulatív szellemi munkáját mint termelési tényezőt szinte forradalmasítva kell a termelés szolgálatába állítani. Március 1-től, de legkésőbb március 15-től a mezőgazdasági munkásokat, termelőket ne legyen szabad más célra felhasználni. Állítom, hogy a hetényi 100 kubikos 20—25 P-s napszám mellett pl. a repülőtéren eredményesebb munkát végezne, mint ezer kényszerített ingyenes munkás. Ha a kórházat is ellátnák fizetett munkásokkal a mezőgazdasággal foglalkozó tanyai munkásokat nem kellene igénybe venni a városi munkákra. Tehát az emberi munkaerő biztosítása is tüzetesebb tárgyalást és intézkedést igényel. Végül mint termelési tényező, a forgótőkét hozom fel. Ez lehet készpénz és termény, mely alatt ezúttal a vetőmagot ertem. Ezen a téren is nehézséget látok. Munkás fizetés nélkül hosszabb időn át nem dolgozhat. A vetőmag árpát és zabot szinte katasztrofális mennyiségben vette igénybe a katonaság. Hogy jelenleg mennyi vetőmag árpa és zab áll rendelkezésre, arról egy esetleges összeírás sem adna 15 ír / kezdődött 225