Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)
HÁBORÚS KÁROK A felszabadulást közvetlenül követő időszak eseményeire jóformán csak következtetni lehet, mert iratok alig maradtak meg. Egyik pillanatról a másikra széthullott a közigazgatás, az egész államrend. Kalocsa polgármestere jelentette 3 nappal a város felszabadulása előtt, hogy a rendfenntartó erők vezetői kivétel nélkül elmenekültek, és a lakosság nem hajlandó engedelmeskedni a parancsoknak. 75 A visszavonuló németek és nyilasok — rendeleteiknek megfelelően —, amit lehetett elpusztítottak. Felrobbantották többek között a kiskőrösi vasútállomást 76 és a bajai Duna-hidakat. A bajai Államépítészeti Hivatal 1945. évi jelentése szerint az egyik 10 m széles „vonóvasas ívhíd" teljes felszerkezetét, a másik 8 m széles gerendahíd egyik mederpillérét robbantották le. Mindkettő 1942-ben épült s egyenként 250 000 pengőbe került. A hidakhoz vezető feljáró utak 2200 m 2 területen rongálódtak meg a robbantás következtében. E kár értéke az 1945. augusztusi árak szerint 220 000 P. 77 A menekülő tisztviselők magukkal vitték az iratokat 78 , bélyegzőket, minden esetben elvitték a készpénzt, értéktárgyakat, értékes műszereket és természetesen a közlekedési eszközöket. Jellemző a bajai Államópítészeti Hivatal kimutatása, mely szerint minden mérőműszerüket és irodagépüket elhurcolták, az 1942. évi árak szerint kb. 5500 P. értékben. Ezen kívül ahány vezető tisztviselő volt, annyifelé hordták szét az egyes darabokat, így a hivatal gépkocsi és útigép — parkja után külön nyomozást kellett folytatni az országban. Az egyik gépkocsi Zomborban maradt, a másik Budapesten légitámadás áldozata lett, de a hírek szerint maradtak Újvidéken, Szekszárdon, Kapuvárott és Pakson is személygépkocsik. 79 Az útigépek közül 2 Baján, 1 Budapesten, 1 Balatonkilitiben és 1 Szekszárdon maradt. 80 A készpénzt Zomborból Szekszárdra, Balatonszántódra, Csáb rendekre vitték magukkal, majd a szombathelyi Államépítészeti Hivatalnak adták át az irodagépek (ezek nem szerepelnek az elhurcoltak között) és iratok egy részével együtt, majd pedig Németországba szállították az ottani hivatalvezető menekülésekor. 81 A volt Bács-Bodrog vármegyei területen az épületek viszonylag nem sokat szenvedtek. Baján a középületek közül megsérült a megyeháza (üveges és asztalosmunkáinak 70—80 %-a ment tönkre), két városi bérház. A megyében a csávolyi és jánoshalmi útőrház, valamint 5 egészségház 82 , a bajai iskolák közül 7 szenvedett kárt 83 , sok helyről ajtó, ablak és kerítés károkat jelentettek. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye — különösen az északi része — többet szenvedett. Az alispán 1946. évi összegezése szerint a szőlő és gyümölcs-
