Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

kinevezése nem tartozik a nemzeti bizottság feladata közé. A törvényhatósági bizottság fogja annak idején pályázat útján végleg betölteni az állásokat. Jelenleg csak ideiglenes megbízás történt. Róth Leó szerint nehéz megállapítani, hogy kinek hatásköre az ideiglenes tisztviselői állások betöltése addig, amíg a törvényhatósági bizottság összeül. A főispán úr azonban idegen még Baján, az itteni viszonyokat pedig legjobban a nemzeti bizottság ismeri és ezért célszerű, hogy ilyen fontos kérdésben a főispán xirnak a bizottság tanácsot adjon. Döntést kér: Elfogadja-e a nemzeti bizottság a főispáni határozatot a polgármester változással kapcsolatban. Dr. Bánhidy Ferenc elnök kijelenti; maga látta a miniszterelnöki felhatalmazását arra vonatkozólag, hogy a főispán úr bármely tisztviselőt elbocsájthat, felmenthet, helyettesíthet stb. v. Hódy György megítélése szerint a nemzeti bizottság jogi alapon nem sérelmezheti a történt intézkedést. A másik kérdés, hogy dr. Surányi személye megfelel a követelményeknek. Megítélése szerint jobban senki sem választhatott volna. Szaulics Antal javasolja: Kérdezze meg a nemzeti bizottság a főispán urat, hogy a saját hatáskörébe történő beleszólás, illetőleg tanácsadást hajlandó-e elfogadni. Csanyik József szerint a hivatalos lap nem jelölte meg a főispáni hatáskört. A helyi bizottságok hatásköre fontos és nem mellőzhető. Megítélése szerint a főispán úr tévedett akkor, amidőn a Nemzeti Bizottság megkérdezése nélkül döntött. Dr. Bakonyi Péter szerint a rendeletek sosem érik el a törvények erejét. A tisztviselői állások betöltésénél a nem fasiszta tónusú 1929. évi XXX. t. c. az irányadó. A nemzeti bizottságnak így gyengébb joga van a tisztviselői állások betöltésénél mint a főispánnak. A jelenleg ideiglenes rendelkezések a korábbi nem fasiszta törvényeket nem helyezhetik hatályon kívül. Javasolja, hogy a Bajai Kommunista Párt ezügyben forduljon Központi Irodájához, hogy annak álláspontját is megismerjék. Róth Leó kijelenti, hogy a nemzeti bizottság nem kíván szembehelyezkedni a főispánnal. A törvényhatósági bizottság megszervezéséig azonban nemzeti bizottság felelős még a polgármester személyéért is. Ezért megítélése szerint minden párt titkárát, valamint a nemzeti bizottság titkárát a főispán úrnak meg kellett volna hallgatni, hogy a helyi viszonyok ismeretében döntsön. A nemzeti bizottság állásfoglalását kéri arra vonatkozólag, hogy legalább utólag döntsön : Van-e kifogása Dr. Surányi személye ellen. Dr. Bánhidy Ferenc elnök kijelenti, hogy február 4-én délben a főispán úr tisztelgő látogatást tett nála, mint a nemzeti bizottság elnökénél. Dr. Takáts Endre polgármester is ott volt. Ekkor dr. Surányi megbízásáról még nem volt szó és ő is csak másnap szerzett tudomást dr. Surányi megbízásáról. Tévedés tehát Csanyik József bizottsági tagnak az az állítása, hogy vele e kérdést előre megbeszélték és ő ahhoz hozzájárulását adta, mint a nemzeti bizottság elnöke. Egyben bejelenti, hogy a bizottság titkárával megjelent a főispán úrnál és meghívta erre az ülésre. A főispán úrnak azonban váratlanul Pécsre kellett utaznia. V. Hódy György sajnálja, hogy éppen dr. Surányi személyével kapcsolatban tört ki a hatásköri vita. Reméli, hogy dr. Surányi személyét a vita nem érinti. Dr. Bánhidy Ferenc javasolja, hogy mind a főispánhoz, mind pedig a polgármesterhez 3—3 bizottsági tag menjen el és kérje fel, hogy a nemzeti bizottság minden ülésén jelenjenek meg a közvetlen kapcsolatok biztosítása végett. Sóhajda Antal úgy látja, hogy a politikai téren is háború dúl. Csanyik József felszólamlására feleslegesnek indult meg az eddigi éles vita. 0 egyébként