Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)
haza nem jön Budapestről, addig kell maradnia, pedig már nem szívesen teszi. A rendőrség jelenlegi ügyköre a normális ügykört lényegesen túlhaladja. Az orosz katonák beszállásolása, élelmezése, valamint fogatok, munkások kirendelése igen súlyos munkát ró a rendőrségre. Mivel a város gazdasági hivatalánál nem megy minden rendjén, felajánlja szolgálatát és készséggel vállalkozik a gazdasági hivatal vezetésére. Vukmirovics Brankót a rendőrség vezetésére fiatalnak tartja. A rendőrség vezetőjének meglett és érett embernek kell lennie. Dr. Borbás egyenlőre vállalja a rendőrség vezetését, de kéri Bundzsák Istvánt is, hogy ő is, mint h. vezető tovább maradjon. Kijelenti továbbá, hogy kényszerűségből vezeti tovább a hivatalt, de nem sokáig birja és menni fog. A Kisgazda párt az új polgármestert mindenben támogatja, de kéri, hogy a polgármester is támogassa a rendőrséget nehéz munkájában. Id. Macska József a Kommunista párt nevében szólal fel. A mai nehéz időkben számolni kell rendkívüli dolgokkal, Halas város ezideig szerencsés, az országban talán csak Szegeden vannak ilyen biztonságos állapotok. Az ittmaradt városi tisztviselőktől sok jóindulatot tapasztalt, kéri, hogy tegyék félre az osztálygyűlöletet, valláskülönbséget, dolgozzon mindenki a városért együttes erővel. A Nemzeti Bizottságot nem a háború hozta magával, ez már megalakult hamarabb, a magyar nemzeti népfront rendkívüli idők szükségessége. Kéri, hogy a bizottságban a politikai pártok három-három taggal, pedagógusok, orvosok, ipartestület kettő-kettő, szakszervezetek szintén kettő-kettő taggal legyenek képviselve. Kéri továbbá, hogy a Hangya üzemét, illetőleg Ipartelepét sürgősen vizsgálja felül egy bizottság. Az új polgármestert pártja mindenben támogatni fogja. Dr. Halász D. Sándor volt polgármester köszönti az új polgármestert és kijelenti, hogy munkájában készséggel támogatja, munkájához erőt egészséget kíván, hogy a város érdekében dolgozhasson. Felhívja polgármester figyelmét a súlyos közellátási kérdésekre. A pártok részéről megnyilvánult bizalmat hálásan köszöni. Bundzsák István kéri, hogy a városi tanács szűk létszámmal alakuljon meg. Polgármesterrel, szakelőadókkal és a politikai pártok, valamint az ipartestületek egy-egy tagjával. A városi tanács jöjjön javaslatokkal, meghívóval fontosabb városi ügyekben a Nemzeti Bizottság elé. Dr. Borbás Imre szerint a város faktora volt a képviselőtestület, most ehelyett legyen egy szűkebb nemzeti bizottság. Javasolja, hogy az ötvenen felüli szakmák két taggal, az ötvenen aluli szakmák pedig egy taggal képviseltessék magukat. Kiegészített városi tanács szűnjön meg és jogát, hatáskörét vegye át a nemzeti bizottság. Fazekas István kéri, hogy alakítsák meg a szabad szakszervezetek bizottságát, felesleges, hogy minden kis szakma tagot küldjön, hanem csak a szakszervezetek bizottsága küldjön öt tagot a Nemzeti Bizottságba. Kiss Illés Antal szerint nem a létszám a fontos, hanem a város érdekeinek a védelme legyen a fontos. Csányi János több világosságot és a helyzet tisztázását kívánja. Szerinte a Nemzeti Bizottság tudta nélkül nem történhet semmi, felelősséget csak azért vállal, amihez hozzászólhat. A gazdasági ügyek következnek majd a helyzet tisztázása után, annak ellenőrzésére is be kell hívni a Nemzeti Bizottság tagjait. Köszönetet mond azoknak, akik eleinte vállalták a város vezetését ezekben a súlyos időkben. Bundzsák István kéri, hogy ne legyen szavazás a Nemzeti Bizottság tagjainak behívása ügyében. Szakszervezetek alakuljanak meg és hozzák a megbízottaikat. László Imre kéri, hogy a Nemzeti Bizottság és a városi tanács létszámát állapítsák meg azonnal. A városi tanács tartson ülést hetenként egyszer, tagjai legyenek a vezető tisztviselők, a pártok kiküldöttei és a gazdasági előadó. A tanács politikai