Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

van. Ezek között első helyen szerepel a kamara Mintagyümölcsöse 137. kat. hold terjedelemmel, ennek művelési megoszlása szántó 30, zöldséges kert 36, szőlő 10, gyümölcsös 61. A gyümölcsösben 26 000 gyümölcsfa volt, amelynek 65%-a alma, 15%-a kajszibarack, 8%-a körte, a többi meggy, cseresznye és szilva. Az előbb említett ezévi termés és szüreti eredmény az orosz hadsereg által minden ellenszolgáltatás nélkül igénybevétetett. A gyümölcsfák egyharmadát kitörték a katonák.

b Házingatlanok: Munkácsy u. 9., földszintes, kettő lakással; Széchenyi tér 5 sz. 2 emeletes öt üzlethelyiséggel, 10 lakással; Klapka u. 12 sz. földszintes 4 lakással ; Hunyady város 25 sz. kertes villa, egy lakással. A lakások nagyobbrészt üresek, lakbér egyáltalán nem folyik be. A kamara tehát, már az előzőkből is kitűnően, teljesen pénz nélkül és a tisztviselők áldozatkészségéből működhetik csupán, akik másfél hónapja fizetés nélkül látják el munkájukat. Kamarai munka Mindenekelőtt a mezőgazdasági munkásság és a törpebirtokosság szervezésével kezdődött és célunk volt ezzel az adatgyűjtésen kívül megállapítani a helyükön maradt és munkájukat folytató munkásokat és törpebirtokosokat. Ezek névsorát rendelkezésre bocsáthatjuk abból a célból, hogy elsősorban részesüljenek a földbirtokok rendezése után juttatásokban. Folyamatban lévő munkáink: a mezőgazdasági bizottságok átszervezése a rendszer-változásnak megfelelően. Különösen a munkásságból és a törpebirtokosságból szeretnénk nagyobb számú bizottsági tagot és kamarai tagot behívni, elvként magunk elé tűzve, hogy azok a mezőgazdasági bizottsági és kamarai tagok, akik helyüket elhagyták, nem valók az új rendszerbe. Rövidesen elkészül adat összeállításunk a kamara területén az őszi kenyérgabona vetésterületéről, a tavaszi vetőmag szükségletről, az igaerő szükségletről és a haszonállatok számáról. Munkánk eredményességét szolgálja, hogy a törvényhatóságok területén a gazdasági egyesületeket átszerveztük. Ezek ideiglenesen átvették a földmívelésügyi tárcához tartozó összes ügyintézést és mint kamarai kirendeltségek működnek Szentesen, Hódmezővásárhelyen, Szegeden, Makón, Baján, továbbá Pest vármegye felszabadított területén 9 helyen. Megbízást kaptak, hogy a földmívelésügyi tárcához tartozó és megmaradt értékeket átvegyék és gondozzák és az idetartozó ingatlanokat kezeljék. Tájékozódtunk a debreceni kamara működéséről, abból a célból, hogy amennyiben nem tevékenykednék, ideiglenesen illetékességi területén is ellátnánk feladatunkat. Összeköttetést létesítettünk az orosz katonai parancsnokságokkal és főparancsnoksággal, hogy engedélyezzék a kamarai közgyűlést 1945 január végére, utazási engedélyt biztosítsanak négy tisztviselő részére és járuljanak hozzá a kamara hivatalos lapjának a „Szabad Magyar Rónának" megjelenéséhez. Kilenc pontba foglalva kértük a Főparancsnokságtól a mezőgazdasági termelés folytatása érdekében szükséges intézkedéseket

0 az orosz katonák magatartására vonatkozólag. Az ár- és belvízveszély elkerülése érdekében minden közigazgatást felszólítottunk, hogy hozzák rendbe a levezető csatornákat és szivattyútelepeket. Az állattenyésztés körében eljártunk, hogy az orosz katonai hatóságok cirillnyelvú igazolást adjanak a tenyészállatok részére, hogy azokat az igénybevételtől mentesítsük. A megmaradt apaállatok arányos elosztására az adatgjmjtés fofyik. Egyelőre engedélyeztük a nem törzskönyvezett apaállatok használatát is szaporítási érdekből. A baromfikeltető központok megindulását négy helyen szorgalmaztuk. Az elhullott vagy levágott állatok bőrének összegyűjtésére ugyancsak fel-