Dokumentumok Kecskemét történetéből 1. 1944. október 31 – 1945. május 8. (Kecskemét, 1975)

Válogatott dokumentumok 1944. október 31—1945. május 8.

Nagyban hátráltatja még eredményesebb tevékenységét az egyenruha és a szolgálati fegyverzet, a kincstári kerékpárok és egyéb felszerelés hiánya. A kezdő 30—35 főnyi létszám Délpestvármegyében, ma már eléri a 80—85 főnyi létszámot. Kecskemét, 1945. évi szeptember 21. napja. miniszteri tanácsos pénzügyigazgató. fí«?'omoldalas, írógéppel írt tisztázat, Untéival írt aláírással és a Magyar Pénzügyigazgatósági Kirendeltség Kecskemét bélyegzővel hitelesítve. BKML Kecskemét. Közigazgatási bizottság iratai. 1945. — 33. 156. 1945. szeptember 27. AZ ÁLLAMÉPÍTÉSZETI HIVATAL FŐNÖKÉNEK JELENTÉSE A KÖZIGAZGATÁSI BIZOTTSÁGNAK A KÖZUTAK ÉS A HIDAK ÁLLAPOTÁRÓL Ez évi első jelentésemet a következőkben terjesztem elő: Nem szükséges részleteznem azokat a pusztításokat, amelyeket a háború közútjainkban és hídjaink ban okozott. Nem csak kiépített útjaink kőpályája rongálódott meg, vagy használódott el, de részben elpusztultak a forgalom biztosítására szolgáló korlátok, kerékvetők és közúti jelzések is. Természetesem a legnagyobb és legnehezebb helyreállítható károk hídjaink felrobbantása által keletkeztek. Hídjaink mintegy negyedrészét vagyis 385 drb-ból 99 darabot robbantottak fel. Kecskemét város határában átvonuló állami utakon ilyen hídkár ugyan nincsen, de a közforgalom érdekében a vármegye területén szenvedett hídkárokat mégis felemlítem. Elpusztultak az útőrházak, a kéziszerszámok legnagyobb része pedig elveszett. Ezek rávilágítanak arra, hogy közutaink helyreállítását milyen nehéz körülmények között kellett megkezdeni. Az első feladat nem lehetett más, mint a szétszóródott személyzetnek összeszedése és ezekkel a közutakon levő roncsoknak, forgalmi akadályoknak eltávolítása, az útárokban levő hulláknak eltemetése és állati dögöknek el föl dőlése. Nem lévén elég személyzet, a hivatal az oroszok segítségét és közerőt használt fel. A helyreállítási munkák komoly megkezdését erősen gátolta először a szükséges pénzügyi fedezet hiánya, másodszor az útiszemélyzetnek járó illetményeket a 18/1945. M. E. sz. rendelet alapján a városoknak kellett volna előlegezni, amit kellő fedezet hiányában nem tudott teljesíteni. így az útiszemélyzet fáradságos és felelősségteljes munkáját minden fizetség nélkül teljesítette. Miután a pénzforgalom helyreállt és a K. K. M. a hivatalnak megfelelő hitelt bocsátott rendelkezésén! az útiszemélyzet elmaradt járandósága kifizetést nyert, megkezdődött a megrongált kőpályák helyreállítása. E munka oly szépen haladt,