Dokumentumok Kecskemét történetéből 1. 1944. október 31 – 1945. május 8. (Kecskemét, 1975)

Válogatott dokumentumok 1944. október 31—1945. május 8.

magvak is elkésve kerültek a földbe. A rendelkezésre álló kismérvű igásállomány ­nyal az előkészítő munkák sem voltak azok, amik egy jó termés előfeltételei. A vetőmagvak legnagyobb része szelektálatlanul és csávázatlanul lett elvetve. A téli időjárás nem kedvezett az őszieknek, úgy, hogy a bokrosodás gyenge volt. A rozs virágzása idején erős szelek jártak, aminek következtében a rozsok ablakosak maradtak. Tengeri termésben jó közepes termés mutatkozik, bár a hosszas száraz­ságok itt is sokat rontottak a terméseredményben. Burgonyában több helyen fitoftóra infertaus (burgonya vész) volt észlelhető. A nagy termőterület és a ren­delkezésre álló kismérvű kézi munkaerő nem állt arányban úgy, hogy legtöbb he­lyen a burgonya csak egyszer lett feltöltve. A szárazság következtében, a gumók aprók maradtak. Napraforgó elég jól kötött, a tányérok középnagyságúak. A raa­gastörzsű egyedek helyett inkább az alacsonytörzsű termelése ajánlatos. Mestersé­ges takarmányfélék, rétek és legelők fejlődését a szárazság nagy mértékben csök­kentette. Kerti vetemények hozamánál közepes terméssel számolhatunk. Igen szép ter­més volt barackban, amelynek értékesítése is sikeresen volt lebonyolítható, úgy szintén a szőlők hozama is szép ígéretet mutat. Almában a termés gyenge, férges, ami az elmulasztott permetezésnek tulajdonítható. Állatállomány a háborús viszonyok miatt nagyon lecsökkent. Az 1944. évi állo­mányhoz viszonyítva 1945.-ben a lóállomány 31%-a, a szarvasmarhaállomány 43%, a juhállomány 12% a sertésállomány 17%-a, és a baromfiállomány 8%-a maradt meg. Az egyes állatfajták közül csak a sertésállományban mutatkozik kisebb javulás, nagyobb javulás a baromfiaknál észlelhető. A ló- és szarvasmarha­állomány kondíciója gyenge, mely részben a túlfeszített igásmunka (hisz a te­henek is jórészben be leltek fogva) másrészt az elégtelen abraktakarmány követ­kezménye. Állategészségügyi viszonyok. A város határának egyes részein a ragadós száj és körömfájás következtében az állatállomány erőbeli állapota rosszabbodott. Sertésállományban a serlésvész okozott helyenként elhullást, míg a baromfinál a baromfipestis és kolera okozott számba vehető elhullást. A lecsökkent állatlét­számhoz a meglevő apaállatlétszám kevés. A F. M. az állattenyésztési alapok kiegészítésére rövidesen nagyobb összeget fog kiutalni, amint a kiutalás megtör­ténik, apaállatok beszerzése is azonnal megindul. Munkásügyek. Kézimunkaerőben általában hiány mutatkozik. A férfiak nagy %-a még nem tért vissza, ezek munkája női ós gyermek munkásokkal pótolhatik. Egész természetes, hogy a férfimunka minőségben női és gyermek munkával nem pótolható s ennek igénybevétele csak időleges megoldás. Üzemanyag. A traktoroknak üzemanyag ellátásához Kecskemét és a szomszédos járások részére érkezett 1472 q petróleum. 633 q gázolaj 225 q benzin és 343 q kenő­olaj. Ezen üzemanyagok felhasználásával végeztetett el a tavaszi szántás és a csép­lés. A még rendelkezésre álló üzemanyag a kecskeméti traktorosok részére az őszi szántások elvégzésére elegendő lesz. Ezekben kívántam ismertetni Kecskemét thj. város gazdasági helyzetét és kérem jelentésem tudomásulvételét. Kecskemét, 1945. szeptember hó 22-án FÉNY KS ISTVÁN vm. gazdasági felügyelő hivatalvezető h.

Next

/
Oldalképek
Tartalom