Dokumentumok Kecskemét történetéből 1. 1944. október 31 – 1945. május 8. (Kecskemét, 1975)

Válogatott dokumentumok 1944. október 31—1945. május 8.

nekik a felszerelést, adtam embert és igát, kötelességemet abban látom, hogy a pártközi értekezlet tagjainak figyelmét felhívjam arra, hogy a földosztás terén a munka mindenütt ott ment legjobban, ahol a pártok a Nemzeti Bizottságokat támogatták. Nem is akarom tehát a Földigénylő Bizottság munkáját kritizálni, csupán kötelességemnek érzem megmondani azt, hogy más a Tiszántúl és más Kecskemét gazdasági helyzete a földosztás szempontjából. Itt nincsenek egy tagban ezcrholdas szántóföldek, itt gyümölcsösök, zöldségesek és kisebb terjedelmű szántóföldek váltakoznak. Ezért itt a földosztás elvégzése lassúbb, de aprólékosabb munkát igényel. Dr. Szabó József: tisztában vagyunk azzal, hogy a Földigénylő Bizottságnak nehéz munkával kell megküzdenie. Ebben a munkában mi is segítségére akarunk lenni. Nem kritizálással, hanem köszönettel kell fogadnunk Sima Ferenc javaslatát, és fel kell terjesztenünk a Földigénylő Bizottságnak, ha Sima Ferenc bizottsági tag vállalkozik arra, hogy javaslatában módosításokat tesz. Reiszmann Gyula: a földosztás hibáiról magam is meggyőződtem. Földet osztottak olyan helyen, ahol a Földigénylő Bizottság egyetlen tagja sem volt jelen. Birtoklevelet adtak olyan egyének kezébe, akik nem voltak jogosultak. Olyanok kapták a földet, akik politikailag sem egészen megbízhatók. Panaszkodtak és kérdezték: „Mi kaptunk szőlőt, vagy földet, de 10 pengőnk sincs, miből fogjuk megművelni ?" Véleményem szerint Sima Ferenc azt akarja, hogy a föld a törvénynek megfelelően legyen szétosztva az igényjogosultak között. Egész biztosra veszem, hogy javaslatának megírásában jószándék vezette. Javaslom illetékesekhez való eljuttatását. Kovács Jenő: a pártok nem veszik ki a Földigénylő Bizottság munkájából a részüket. Nem tudom hol a hiba, de meg kell állapítanom, hogy ez a hiba egészen elidegenítette a pártokat egymástól. Nincs meg az összetartás, én magam sem vagyok informálva. Mi az oka annak, hogy a Földigénylő Bizottság munkájának támogatására kiküldött 22 közül 0 miért nem hajlandó tovább is a Földigénylő Bizottság munkáját támogatni ? Lehet, hogy én magam vagyok az oka. Nem kényszeríthetek senkit olyan munka végzésére, amelyet nem végez szívesen. Bánó Mihály : a határozati javaslatot, bár annak jelentőségét mindenki igyekszik kihangsúlyozni, nem tehetem magamévá minden tekintetben. Most azt javaslom, hogy a hibásnak vélt részeket Sima bizottsági tag úr az észrevételezéseknek megfelelően javítsa át és csak azután terjesszük fel, de ne a megyei Birtokrendező Tanácshoz, hanem a Földigénylő Bizottsághoz. Szeretném még dr. Nagy bizottsági tag úrnak megmondani, hogy a földreform igenis osztályharc kérdés. Nem csupán országos érdek, de egyéni ügyünk is. Es ha csak országos érdek fűződne is hozzá, akkor is meg kellene tenni sikere érdekében minden tőlünk telhetőt. Néhány hónapra az egyéni kicsiny hivatalunkat abba kell hagyni. A magam részéről kijelenthetem, hogy hivatali elfoglaltságom ellenére is átlag naponta háromnegyed órát töltök a Földigénylő Bizottság hivatali helyiségében. Ott tanácsokat adok, és a kérdésekre válaszolok. Ismételten kéri, hogy minden párt a legteljesebb mozgósítást rendelje el a földosztás sikere érdekében : megjegyzése a 6 szociáldemokrata kiküldött visszavonulására csupán amiyi, hogy azok megsértése bizonyára hivatali egyének részéről történt. Dr. Nagy László: Felel Bánó Mihály szavaira. Az osztályharcot egyelőre félre kell tennünk, erre tanít Rákosi Mályás is. Azok a reakciósok, akik káoszt akarnak,