Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)
Szakmai és gazdasági jellegű egyesületek
Állattenyésztők egyesületei X. 101 A BÁCS-BODROG VÁRMEGYEI FAJBAROMFI-, GALAMB- ÉS NYÚLTENYÉSZTŐK EGYESÜLETÉNEK IRATAI 1928-1935 1 kötet = 0,01 ifin A Bács-Bodrog vármegyei Fajbaromfi-, Galamb- és Nyúltenyésztők Egyesülete 1923-ban alakult Baján. Tagjai az állandó torzsalkodások és viszálykodások miatt különösebb egyesületi tevékenységet nem fejtettek ki. Az egyesületi ülések a tagok részvétlensége miatt jobbára elmaradtak. Ennek következményeként az egyesület meg is szűnt. A fenti megállapítások az egyesület újjáalakulásakor, az 1928. március 18-án tartott közgyűlésen Manhold Jenő elnök tájékoztatójából valók. Manhold kiemelte, hogy az egyesület új életre keltésének megvannak a gazdasági előfeltételei, és különösen a fajbaromfi-tenyésztés vált országos fontosságúvá. Az újjáalakító közgyűlés új tisztikart választott. Az egyesület elnöke dr. Fehérváry Dezső királyi közjegyző lett. A Belügyminisztérium által jóváhagyott alapszabályt az 1929. március 3-i közgyűlésen olvasták fel. Ezen a közgyűlésen az alapító tagok éves tagdíját 4 pengőben, a pártoló tagokét évi 2 pengőben határozták meg. 1928-ban a bajai városi tanács egy szobát, valamint a régi postaépület udvarát engedte át az egyesület tagjai számára, baromfi, galamb és nyúlárusításra. 1930-ban az egyesület külön helyiséggel gyarapodott. Az 1931. április 7-i választmányi ülés úgy döntött, hogy ezentúl a rendes havi választmányi ülését minden hónap első keddjén este 6 órakor, az egyesület helyiségében fogja megtartani. Az egyesületen belül 1929-től már 3 alosztály működött. A baromfi alosztály vezetője Gugánovics Dezső, a galamb alosztályé Hajas Lajos, a nyúl alosztályé Lelbach Oszkár lett. Nagy Lajos ügyvezető alelnök javaslatára 1930-tól már beszerző és értékesítő alosztályt is szerveztek. 1931-től az egyesület szövetkezeti alosztállyal is bővült. A taglétszám 1929-ben 145 fő volt. Ez 1930-ra 169 főre, 1931 márciusára 214 főre emelkedett. Az egyesület előadásokat tartott a tenyésztők számára (1928. március 25-én Csávolyon, április l-jén Garán és Bácsbokodon). Az egyesület tagjai gazdasági kiállításokon szerepeltek, maguk 1929. december l-jén tartották első kiállításukat. 1931 márciusában tartotta az egyesület második kiállítását a méhészek és a szőlősgazdák egyesületével közösen. Az egyesület saját könyvtárral rendelkezett, járatták a Bácskai Gazdák Lapját, a Baromfitenyésztők Lapját, a Magyar Házinyúltenyésztők Lapját. A könyvtár állománya 1931-ben több mint 50 db könyvből állt. Az egyesületnek saját kiadványa is volt, melyet 1929-ben Értesítő címen, majd 1931-ben Baromfigazdaság címen jelentettek meg. A tagok számára kedvezményes áron szereztek be naposcsibéket, tenyészállatokat. 1931-ben már pénzügyi gondokkal küzdött az egyesület 2.500 pengő kölcsön felvételére kényszerült. A drasztikus taglétszámcsökkenés is a gazdasági világválság helyi következménye lehetett.
