Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Egyéb egyesületek

melyet imádsággal és felolvasással kezdtek, és imádsággal és gyűjtéssel fejeztek be. A csekély befolyt pénzből segélyeztek egy-egy rászoruló idős, beteg embert, vagy szegény család gyermekét. Rendszeresen látogatták a szegény családokat. A látogatások során azt tapasztalták, hogy sok gyerek szegénysége miatt nem járhat iskolába. Felvették a kapcsolatot a helyi Nőegylettel, kérték, hogy gyermekek segélyezésében (ruhával, cipővel való ellátásukban) nyújtsanak segítséget. A tagság bővítése érdekében meghívtak az értekezletekre tanítókat, mesterembereket. Az érseknek azonban csak 1873-ban jelentették be az egylet működését, miután meggyőződtek saját maguk kitartásáról, munkájuk fontosságáról, és bízva tagságuk számának - ezzel együtt vagyonuk - gyarapodásában. Kérték az érsek támogatását. Sajnálatos módon az egyletnek csak az 1871-1873 évben tartott értekezleteinek jegyzőkönyvei (és egyetlen levél) maradtak meg levéltárunkban. Az egyesület valószínűleg tovább is működött, mert a Kalocsai Érseki Levéltárban 1899-től 1904-ig vannak iratai. 1. dosszié 1. Értekezletek jegyzőkönyvei 1871-1873 2. Gr. Cziráky Jánosnak az egylethez írt levele 1871 X. 285 A KECSKEMÉTI KATOLIKUS EGYLET IRATAI 1945-1949 2 doboz + 3 kötet = 0,25 ifin A Katolikus Egyletet még a múlt században, 1894-ben alakították Kecskeméten. Az 1910-ben módosított alapszabálya szerint az egylet célja változatlanul: „A kecskeméti r. kat. Egyházközség területén lakó katolikusok szellemi, társadalmi és anyagi érdekeinek előmozdítása - volt - a politika teljes kizárásával".

65 Az alakulástól a második világháború végéig keletkezett iratok nem maradtak fenn, vagy legalábbis nem kerültek levéltárba. 1946 januárjában vetődött fel a gondolat, hogy az egylet újra kezdje meg működését. A háború alatt vagyonát, az egyleti terem berendezéseit széthordták. Ebben a nehéz helyzetben adományokból tartották fenn magukat. Az egylet választmánya 1946. május 5-én tartotta első ülését. Ekkor már az adományok helyett tagdíj fizetését határozták el, kezdetben még olyan megkötéssel, hogy mindenki annyit adjon, amennyit bír. Az első közgyűlésre szeptember 15-én került sor. Bárányi László apát-plébános mellett világi elnöknek Orbán János ny. törvényszéki tanácselnököt választották, aki különben 19181944 között az egylet alelnöke volt. Évi rendes tagdíj (8 forint) fizetését határozták el. A későbbiekben a választmány feladatául tűzte ki tagok gyűjtését (1946-ban a tagok száma az 1000-et nem érte el), kultúrbizottságot, propagandabizottságot, vigalmi bizottságot szerveztek. Az egylet helyiségében - amit 1945-ben visszakaptak - tartott rendezvények belépődíja, borkimérés, kártya- és kugli játékért szedett díj képezte még az egylet jövedelmét a tagdíjon és az évi 100 forintos alapítódíjon kívül. Könyvtárat tartottak fenn amelyből a tagok kölcsönözhettek - és újságokat járattak: „Új Ember", „Szív", „KecsBKMÖL IV. 1939 Kecskeméti egyesületek alapszabályainak gyűjteménye 86. sz. irat. 231