Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Egyéb egyesületek

A KECSKEMÉT-FELSŐSZENTKIRÁLYI VADÁSZTÁRSASÁG IRATAI 1945-1950 1 csomó = 0,03 ifm A „Kecskemét-Felsőszentkirályi Vadásztársaság" 1945. november 6-án Felsőszentkirályon, Jónás Pál 120/a sz. alatti tanyáján tartotta alakuló ülését, ahol elfogadták az alapszabályt, és megválasztották elnöknek Szabó Gáspárt, vadászmesternek Székely Márkot, pénztárosnak Pataki Gábort, jegyzőnek Jónás Pált, ellenőrnek ifj. Szabó Ferencet. Az egyesület pecsétjében egy futó nyúl, és „Kecskemét-Felsőszentkirályi Vadásztársaság 1945" felirat látható, ezt a pecsétet használták a jegyzőkönyveken és pénztárkönyvben. Az 1946-ban kelt, s a belügyminiszter által 80.118/1948. IV. 3. BM szám alatt 1948-ban jóváhagyott alapszabályán viszont a „Felsőszentkirályi Vadásztársaság elnöksége" feliratú körbélyegzőt használták. Ezen alapszabály a vadásztársaság célját a következőképpen határozta meg: „...működése területén (vadászterületén) az államkincstártól haszonbérbe vett vadászati jogot a vadászatra vonatkozó jogszabályok szigorú megtartása és a vadgazdálkodás nemzetgazdasági jelentőségének és a vadban rejlő érték - mint nemzeti közvagyon - védelmének szem előtt tartása mellett okszerűen és a nemzeti közösség anyagi gyarapítása szempontjából hasznothajtó módon gyakorolja". E cél megvalósítását szolgálta a vadállomány fejlesztése, az orvvadászt és dúvad elszaporodásának megakadályozása, a tagok közötti baráti viszony kialakítása, vadgazdasági ismeretek bővítése, a jövő vadásznemzedékének nevelése. Intéző szervei: a közgyűlés, a választmány (állt tisztikarból, a számvizsgálóból és 3 választmányi tagból) és a tisztikar (elnök, jegyző, pénztáros, vadászmester, ellenőr). Az egyesület üléseit (közgyűlési, választmányi) helyiség hiányában egy-egy tag tanyáján tartotta. A vadásztársaság tagjai nagykorú feddhetetlen előéletű magyar állampolgárok lehettek nemre való tekintet nélkül, a vadászterület nagyságának függvényében. 1946-ban 24 fő volt a tagok száma. A szabályok szigorú betartását követelte meg a társaság. így pl. a társasvadászatról önhibájából kétszer hiányzó, vagy a szabályzatot másodszor megsértő tagot kizárták a társaságból, a tiltott vadászatért büntetéspénzt kellett fizetni. Az alkalmazott vadőrök terményben kapták fizetésüket. 1950. március l-jén tartott közgyűlésen kimondták a társaság feloszlását, hivatkozva a Magyar Vadászok Országos szövetsége értesítésére, mely szerint a „11 taggal rendelkező társaság működése szabálytalan". Ugyanezen év április 29-én újjáalakultak BácsKiskun Megyei Vadásztársaság Kecskemét, Felső Szentkirály néven. Elnök Boblovszki János, vadászmester Bálint István, jegyző Tószegi Imre, pénztáros Pataki Gábor, számvizsgáló Deák József lett, s 5 választmányi tagja lett a társaságnak. Alapszabályát a belügyminiszter 1950-ben hagyta jóvá 5643-1372/1. szám alatt. Szintén ez év október l-jén kelt jegyzőkönyv szerint a tagság egyhangú kérése volt, „hogy a Kecskemét városi Dó-