Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Szakmai és gazdasági jellegű egyesületek

A kör éves rendes közgyűlését az ipartestületi rendes közgyűlés előtt kellett megtartani. Rendkívüli közgyűlést év közben az elnök, az iparhatósági biztos, vagy 50 választmányi tag írásbeli kérelmére az elnök 15 napon belül tartozott összehívni. Az egyesület önálló pénzkezeléssel nem rendelkezett, a befolyt pénzeket az ipartestületi pénztár kezelte. A kör pénztárnoka 1925 júniusában azt jelentette a választmányi ülésnek, hogy a körnek kb. 20 millió korona pénze'van, amelyet betétként kezelnek a Bajai Takarékpénztárban. Az egyesületet csak a tagok kétharmadának egyetértésével lehetett feloszlatni. Feloszlatás kimondása esetén a kör vagyona kizárólag a Bajai Ipartestület illette meg. Gebhard Dezső elnök 1914 decemberében az iparoskör helyiségeit hadikórház céljaira engedte át a köri választmány beleegyezésével. 1922-ben megalakult a Bajai Iparoskör dalárdája is, amely rövid működés után megszűnt, de 1925-ben újból megalakult. Az egyesület saját könyvtárral is bírt. A könyvtár állománya 1903-ban már meghaladta az 1000 kötetet. Ebben az évben 386 tag 3000 könyvet kölcsönzött ki. 191 l-re az állomány 1600 kötetre növekedett. 1924-ben 1098 kötettel rendelkeztek. 1905-től felolvasó és műkedvelői estélyek tartására került sor. Irodalmi esteket, színi előadásokat is rendezetek. (Ezen a téren jelentős tevékenységet fejtett ki ifj. Utry Pál.) 1929-ben rádiót, 1930-ban már harmóniumot vásárolt a kör. A kulturális tevékenység mellett az egyesület sportolási lehetőségeket is biztosított a tagjai számára. 1912-ben 2 biliárd- és 2 tekeasztalt szereztek be. A kör anyagi segítséget nyújtott az iskoláknak: 1925-ben a polgári iskolának és az iparostanonc-iskolának 200-200.000 koronát adományozott ösztöndíj címén. Ugyan ebben az évben 2 millió koronával támogatta az idős iparosokat és a hadiárvákat. 1926-ban a szegény iparosok segélyezésére a kör 200 ezer koronát adott. 1927-ben a békési árvízkárosultakat támogatták 10 millió 200 ezer koronával, a hadiárva iparosgyermekeket 5 millió 310 ezer koronával és egyéb természetbeni adományokkal. A Bajai Iparoskör 1936. február 21-i rendes közgyűlésén módosította alapszabályait. A tagdíjakat 3-10 pengőben határozták meg. A kör minden közgyűlésére és választmányi ülésére továbbra is meg kellett hívni a Baja és Vidéke Ipartestülethez kirendelt iparhatósági biztost, aki ellátta az egyesület felügyeletét, ellenőrizte annak működését. A módosított alapszabályokat a m. kir iparügyi miniszter 15.076/1937. III. szám alatt hagyta jóvá. A Bajai Iparoskör elnöke 1946-ban Dunai Frigyes, 1948-ban Égi Ádám volt. 1947-ben az egyesület igen nagymértékben vette ki a részét a segélyezésekből A kiadásokat nem a tagdíjakból, hanem a köri vendéglő bevételeiből fedezték. Az egyesületet a belügyminiszter 559.545/1949. BM sz. alatti rendeletével oszlatta fel. Az egyesületnek főleg kötetes iratanyaga maradt meg. A jegyzőkönyvek azonban csak 1932-ig adnak betekintést a kör működésébe. A levelezés tétel alatt az egyes évekből csak pár szál irat található. Ezeket nem iktatták, így éven belül szoros időrendbe rendeztük. A szerződések között a kör által a vendéglője üzemeltetésére, a nagyterem bérbeadására vonatkozó megállapodások szerepelnek. A pénzügyi iratok vegyes tárgyúak: bevételek és kiadások kigyűjtése 1933-ból, pénztárzárlat 1934, 1937-re vonatkozóan, a vendéglős jutalékának kimutatása 1934-1935-böl, borelszámolások stb. A tagkönyvekből szinte a kör alakulásától 1948-ig teljes képet kaphatunk a tagságról. A pénzkezelés segédkönyvei azonban szórványosan maradtak meg. Mivel az Iparoskör szoros kapcso-