Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Kulturális népművelő egyesületek

A KISKUNHALASI REFORMÁTUS ÖNKÉPZŐKÖR IRATAI 1924-1949 1 csomó + 4 kötet + 1 füzet = 0,10 ifin Az egyesület valószínűleg 1924-ben alakult. Ezt az bizonyítja, hogy 1949 márciusában emlékeztek meg a Kör fennállásának 25. évfordulójáról. Az alapszabályt - amely sajnos nem maradt fenn - 1926-ban hagyták jóvá. 1936-ig csak a pénzügyeket ismerhetjük meg az iratokból. Az első megmaradt választmányi jegyzőkönyv szerint 1936. február 14-én a következő tisztségviselőket választották meg: díszelnöknek Pataky Dezső és Szabó Zsigmond nagytiszteletü urakat, elnöknek dr. Gusztos Károly helyettes polgármestert, alelnököknek Nagy Istvánt és Paczolay Istvánt, ügyésznek dr. Kathona Mihályt, pénztárnoknak Kocsi Lászlót, jegyzőnek Komlós Istvánt, titkárnak Paczolay Győzőt, ellenőröknek Kiss Károlyt és dr. Fülöp Sándort, számvizsgálóknak Mészáros Jánost, Sáfrik Kálmánt és Szili Sándort, könyvtárosnak Gargya Lászlót, háznagynak Füle Sándor, karnagynak Frőlich Lajost. A választmányi tagok száma 17 fő volt. 1936. november 20-án tárgyalták a kiskunhalasi református lelkészi hivatal átiratát, melyben „nevezett a presbitérium felfüggeleti jogának biztosítása céljából a Kör alapszabályai módosítását kívánja". A választmány megállapította, hogy „a Kör nem vallásos egyesületnek alakult s működésében is református jellegének kiemelése mellett társadalmi egyesületnek vallja magát. Alapszabályait a M. Kir. Belügyminisztérium hagyta jóvá, de jóváhagyta 125/1926. sz. alatt a presbitérium és a főtiszteletű esperes úr is. A kör a presbitérium felügyeletét az egyháztanács 1934. évi jegyzőkönyvének 201. számú határozatából kitűnőleg elismerte. Ilyen körülmények között a választmány a kör alapszabályainak módosítását nem látja szükségesnek". 1937. február 19-én mégis módosították az alapszabályt, de más okból: az eddigi 12 rendes választmányi tag számát 24-re, a 4 póttag számát pedig 8-ra emelték. A rendes tagok mellett „olvasó tagokat" is felvettek. Az egyesület vigalmi bizottsága szervezte a szilveszteri és tea-estéket. 1937. március 14-én Herceg Ferenc: Ocskay brigadéros c. müvét adták elő. Cseri László tanító a kör tagjai részére fonó tanfolyamot vezetett. Műsoros előadások mellet kugli, biliárd állt a tagok kultúrált időtöltésének szolgálatában. Ugyanakkor könyvtárat tartott fenn az egyesület és újságokat járattak. Bevétele tagdíjakból, műsoros előadásokból, mulatságokból, „pengős akciókból", kugliból és biliárdból, italmérésből volt az egyesületnek. Kiadásai: adóból, világításdíjból, lapok előfizetéséből, a gondnok fizetéséből, az egyesület épületének javításából, karbantartási díjából és jótékony célra tett adományból tevődtek ki. (1937-ben a kiadást 2700 P-re, a bevételt 2714 P-re tervezték.) Egy dolog volt a tervezés és másik a megvalósulás, mert a jegyzőkönyvekből kiderül, hogy a kör adósságot halmozott fel. 1938. február 13-án a Református Egyháztanács a presbitériummal egyetértőleg a kör adóssága kifizetésére a kezelése alatt lévő alapítványokból 15000 P kölcsönt szavazott meg. 1939. évre a Református Egyháztanács és presbitérium 500 P segélyt juttatott az egyesületnek. 1940-ben az árvízkárosultak számára rendeztek műsoros estet, melynek tiszta jövedelme 236,19 P volt. 1943. március 7-én választottak először borbizottságot, elnöke Péter Balázs választmányi tag lett. 1946. szeptember 5-én a Nemzeti Parasztpárt átiratban kérte kultú-