Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Politikai célú társulások

X. 257 A KECSKEMÉTI POLGÁRI KÖR IRATAI 1896-1915 / doboz = 0,06 ifin A Kör 1884. augusztus 3-án tartott alakuló közgyűlésén kelt alapszabályát a belügyminiszter 26727/1885/VII. BM szám alatt 1885 májusában hagyta jóvá.

2 (Alapítója és első elnöke Szabó Mihály volt, arcképének megfestését Fantó Bernát vállalta.) Az akkori alapszabály szerint legalább 100 tényleges tag kellett a megalakuláshoz. A Polgári Kör célja a kölcsönös eszmecsere, társalgás, olvasás által a szellemi élet fejlesztése, a polgári jólét előmozdítása volt. Ehhez alkalmas helyiséget béreltek, ahol a gyűléseket, értekezéseket, összejöveteleket rendezték, hírlapokat járattak, könyvtárt tartottak fenn. Az egyesület vagyonát a tagdíjakból befolyt összeg, az adakozások, a jövedelemből szerzett ingó és ingatlan birtok jelentette. Tagjait rendes („tisztességes kecskeméti polgár"-nak kellett lennie), pártoló (a 16. évét betöltött helybeli vagy vidéki férfi vagy nő), tiszteletbeli (közgyűlés által választott) tagok alkották, kiknek felvételéről a választmány döntött. A tagsági díjak törvény útján is behajthatók voltak. A tagok száma 1908-ban 276, 1911 végén 314 fő volt. A kör ügyeit a közgyűlés (évenként rendszerint egyszer ülésezett), a választmány (a tisztviselőkből és 60 rendes tagból állt, és rendesen havonként egyszer tartott ülést) és a tisztviselők (elnök, két alelnök, titkár, jegyző, ügyész, kincstárnok, könyvtárnok) intézték. Az 1892. évi alapszabály módosította a tagok, a választmány és a tisztviselők számát. Ekkor készült a pecsétje is a körnek. 1897-ben feloszlott a Polgári Kör, bár erről közgyűlési határozatot nem hoztak, s nem intézkedtek az iratok és a vagyon sorsáról sem.

3 Az újraalakulásról nincs adat. Az 1904-es alapszabály szerint az ügyek intézésébe különböző bizottságok is bekapcsolódtak, mint a gazdasági bizottság „őrködik a kör anyagi ügyei fölött, és idevonatkozó ügyekben javaslatokat terjeszt a választmány elé", a könyvtár bizottság „őrködik a kör könyvtárának kezelése fölött, és idevonatkozó ügyekben javaslatokat terjeszt a választmány elé", a társadalmi bizottság „irányítja a kör társadalmi tevékenységét, és a szükséghez képestjavaslatokat terjeszt a választmány elé", a vigalmi bizottság „a választmány által elhatározott felolvasásokat, estélyeket, társas összejöveteleket rendezi". Helyiséget előbb a Beretvás Szállodában béreltek, majd az 191 l-es kecskeméti földrengés után - mely egy időre megbénította a köri életet - 1913-ban megállapodtak az Iparegylet és Ipartestület vezetőségével az Iparos Otthon termeinek közös használatában. A fűtés és világítás költségeihez a kör évi 250 koronával, a szolga fizetéséhez havi 10 koronával járult hozzá. Részt vettek a törvényhatósági bizottsági tagok választásában, rendszeresen ünnepelték március 15-ét, október 6-a tiszteletére gyászünnepélyt, a napi események megbeszélésére szombatonként összejövetelt tartottak. A Kecskeméten ren2 Bács-Kiskum Megyei Önkormányzat Levéltára (továbbiakban BKMÖL) IV. 1939 Kecskeméti egyesületek alapszabályainak gyűjteménye. 169. szám. (továbbiakban sz.) 3 BKMÖL IV. 1908/b Kecskemét Város Tanácsának iratai. Közigazgatási iratok. I. 2199/1897.