Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Egyéb egyesületek

X. 314 A BAJAI TÓTH KÁLMÁN POLGÁRI KASZINÓ IRATAI 1928-1944 1 csomó = 0,01 ifm A Bajai Tóth Kálmán Polgári Kaszinó alakulási évét nem ismerjük. 1904-ben már működött, mert megvették a Deák F. u. 5. sz. egyemeletes házat. Az egyesület alapszabálya 1928-ban készült, és azt a belügyminiszter 162.799/1929. VII. szám alatt hagyta jóvá. Az egyesület a tagok műveltségének előmozdítását, a hazai kultúra terjesztését, a művészetek és az irodalom pártolását, megkedveltetését, a kölcsönös eszmecseréből és a társadalmi együttműködésből eredő szellemi képességek fokozását, továbbá az egymás iránti barátság kifejezésére irányuló hasznos és élvezetes szórakozások nyújtását tűzte ki célul. A fenti célok megvalósítására saját helyiségükben nyújtott alkalmat a napi fesztelen társalgásra, társasjátékokra, estélyek rendezésére, hírlapok olvasására, könyvtárának használatára, értekezésekre, felolvasásokra, az egyesületi kérdések megvitatására. Az egyesületnek nemre való tekintet nélkül tagja lehetett minden önálló magyar állampolgár, akit a választmány felvett a tagok közé. A tagság tiszteletbeli, alapító, rendes és külső tagokból állt. Tiszteletbeli taggá az válhatott, aki a társadalom vagy a közügy terén kifejtett közhasznú tevékenységével kiváló érdemeket szerzett, és akit a választmány előterjesztésére, 24 egyesületi tag írásbeli ajánlatára a közgyűlés megválasztott. Az alapító tag tartozott az egyesület javára egyszer s mindenkorra legalább 50 pengőt befizetni. Külső tagok csak vidékiek lehettek, akik a rendes tagdíj felét voltak kötelesek fizetni, de ha az egyesületi könyvtárat is igénybe vették, akkor teljes (a rendes tagokénak megfelelő) díjat fizettek. Az, aki a tagdíjával 30 napon túl is hátralékban volt, tagsági jogait nem gyakorolhatta, tagsági kötelezettségei azonban továbbra is fennmaradtak. A rendes és a külső tagok kötelezettsége 1 évre szólt. A szünidejüket Baján töltő főiskolai hallgatók a szünidő tartama alatt az egyesület helyiségeit a könyvtár kivételével díjtalanul vehették igénybe. Szándékukat azonban tartoztak előre bejelenteni az elnöknél. Az ügyeket a közgyűlés, a 16 tagból álló választmány és a tisztviselők intézték. Az egyesület tisztviselői az elnök, alelnök, ügyész, könyvtáros, jegyző, pénztáros, háznagy és az ellenőr voltak. A háznagy végezte a gazdasághoz tartozó összes teendőket, felügyelte és utasította a szolgaszemélyzetet, számon tartotta a napi bevételeket, felügyelt a rendre és a tisztaságra, leltárt vezetett az egyesület felszereléséről. A tisztviselők közül egyedül a könyvtáros részesült tiszteletdíjban. (1944-ben a könyvtáros tiszteletdíja 120 pengő volt.) Az egyesület belső ügyeit a 16 rendes és 4 póttagból álló választmány intézte. A választmány indítványkönyvet vezetett és határozott a panaszkönyvbe bejegyzett sérelmek felett. A határozathozatalhoz 7 tag jelenlétére volt szükség. Az elnök minden hónap első hetében, de ha szükségesnek látta, bármikor összehívhatta a választmányt. A közgyűlés csak akkor vált határozatképessé, ha tagjainak legalább egyharmada megjelent. Az éves rendes közgyűlést januárban tartották. Évközben csak akkor hívtak össze közgyűlést, ha azt a választmány szükségesnek tartotta, vagy ha 50 tag írásban az összehívást szorgalmazta.