Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Egyéb egyesületek

Az egyesületre vonatkozóan a kutató adatokat találhat a Kecskemét Város Polgármesteri Hivatala (BKMÖL IV. 1910/b) iratanyagában is. 1. doboz 1. Iktatókönyv (köt.) 1937-1945 2. Pénztárnapló (köt.) 1941-1946 X. 319 A MAGYAR VÖRÖSKERESZT EGYLET APOSTAGI FIÓKEGYLETÉNEK IRATAI 1914-1930 1 doboz = 0,03 ifm A ,Jvlagyar Vöröskereszt Apostagi Fiókja" 1914. november 14-én alakult Hetényi Ákos elnökletével. Ugyanezen az alakuló ülésen választották meg a választmány tagjait, a következő ülésen pedig a tisztikart, mely állt az elnökön kívül egy női társelnökből, egy férfi és egy női alelnökből, titkárból, gondnokból, jegyzőből, egy pénztárnokból és egy orvosból. A Magyar Vöröskereszt Egylet 30.515/1914. sz. alatt hagyta jóvá a fiókegylet megalakulását. Alakuláskor 50 rendes taggal bírt az apostagi fiókegylet. Az I. világháború alatt kisegítő kórházat tartottak fenn az állami óvodában, működtetésére kórházi bizottságot hoztak létre. Ez a bizottság havonként számolt be munkájáról a választmánynak. 1915-ben több mint 40 beteget és sebesültet ápoltak, 1916-ban azonban kénytelenek voltak megszüntetni a kórházat, mert nem volt ápolt. A hadbavonultak gyermekei részére karácsonyi ünnepet rendeztek, ahol adományokkal segítették a családokat. 1916-ban Hetényi Ákos és a választmány lemondott, az ügyeket a jegyző vitte tovább. 1918 és 1923 között az egylet szüneteltette működését, nem tartottak közgyűlést, sem választmányi ülést. 1923. december 2-án író Bálint községi főjegyző elnökletével újjáalakult az egyesület a ,Magyar Vöröskereszt Egylet Apostagi Fiókegyleté" néven. A férfi és női elnök mellett ismét 2 alelnököt, egy gondnokot, titkárt, jegyzőt, pénztárnokot és orvost választottak. A 24 tagú választmány fele nőkből állt. Az 1923. decemberi választmányi ülésen határozták el, hogy a segélyezéseket, az adományok szétosztását a karácsonyi ünnep alkalmával tartják. Ettől kezdve „Karácsonyi ajándékakciók"-at tartottak. Ez lett ettől fogva az egyesület legfőbb tevékenysége. 1924-ben határoztak arról, hogy az egyesület működési feltételeit műkedvelő előadások tartásával javítják. (Az Iparoskörtől béreltek e célra helyiséget.) Rátkai Zoltán pénztárnok halála után (1924) egy nevét viselő alapot hoztak létre, ennek jövedelmét is adományozásra fordították. A tagdíjat 1926-ban 1 pengő 20 fillérben állapították meg. Ugyanebben az évben bizottságot küldtek ki a gyermeknyaraltatási akció megszervezésére. (15 apostagi gyerek mehetett 1 hétre Budapestre, és fővárosi gyerekek jöttek Apostagra nyaralni.) 1928-ban nem hívtak össze közgyűlést, az egylet működése ettől kezdve akadozott. A központ többször felszólította az Apostagi Fiókegyletet a jegyzőkönyvek felterjesztésére és a központot illető tagdíjrész befizetésére. Az egylet elnöke 1930-ban lemondott. Ettől kezdve a Magyar Vöröskereszt Egylet Apostagi Fiókegyletére vonatkozó iratok nem kerültek be a levéltárba, annak megszűnésére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok. A fond anyaga nagyrészt tükrözi az egyesület működését. Az iratokat nem iktatták, ezért tárgyi tételeket alakítottunk ki a fondon belül. A közgyűlési és választmányi ülések