Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Egyéb egyesületek

nyitása alapján légoltalmi szakfolyóiratot: „Riadó!" és „Légoltalmi Közlemények"-et (a L. L. Műszaki és Tudományos Szemléje), valamint szakkönyveket jelentetett meg. A Légoltalmi Liga felett szakszempontból a honvédelmi miniszter gyakorolta a legfőbb irányítást, ez azonban nem érintette a belügyminiszternek az egyesületekkel szemben fennálló általános felügyeleti jogát. A Légoltalmi Liga minden városban és községben, ahol legalább 50 tagjának lakhelye, vagy mint jogi személynek székhelye volt, csoportot alakíthatott. A Légoltalmi Liga Kecskeméti Csoportja 1938. szeptember 26-án tartotta alakuló közgyűlését. A szervezésben jelentős szerepet vállalt dr. Kiss Endre főispán. Az alakuló közgyűlésen megválasztották a csoport elnökét vit. Cserey Vilmos ny. tábornok személyében. Ezen túl tisztikart és 52 tagból álló tanácsot (választmányt) választottak. A Légoltalmi Liga szervezetén belül, - ami állt országos elnökségből, kerületekből és hozzájuk tartozó városi (községi) csoportokból - a Kecskeméti Csoport kezdetben a Pécsi Kerülethez tartozott. A Légoltalmi Liga kerületeinek területi beosztása (a 85.481/eln. lgv. 1939. HM sz.) 1939. március 1-től megegyezett a m. kir. honvédség hadtestparancsnokságainak területével, és ettől kezdve Kecskemét a Szegedi Kerület Elnöksége alá tartozott. Az egyesületen belül a női csoport 1938. október 27-én tartotta alakuló gyűlését, melyen jelen volt a Liga Kecskeméti Csoportjának elnöke vitéz Cserey Vilmos tábornok (mint előadó), és az összes kecskeméti női egyesület képviselője. A csoport ugyanazon tagozódásban alakulhatott mint a főcsoport, annak felügyelete, de saját vezetősége alatt működött. Első elnöke dr. Gesztelyi Nagy Lászlóné, alelnöke dr. Liszka Béláné, titkár Kovács Károlyné lett. Tisztségviselőit évente választották újra. Az Országos Női Bizottságba a Női Csoport elnökét delegálták. A csoport elnöksége a Liga helyi csoportjának szerves kiegészítő része, az elnöki tanács tagja volt. A közgyűlésen és elnöki tanácsülésen a női csoport ügyeit is tárgyalták. Felettes szervekhez, hatóságokhoz intézett javaslataikat, kérelmeiket a főcsoport elnöksége útján terjesztették elő. A női alcsoport bevétele a főcsoportot illette, a költségvetésben azonban saját kiadásukra beállíthattak összeget. Az ügyviteléhez szükséges nyomtatványokat és irodaszereket a főcsoport biztosította. A Kecskeméti Csoport székhelye a Városháza második emeleti helyiségében volt. A megalakulás után (szeptember 27-29.) általános tájékoztató előadást tartottak a Színházban. Ugyanilyen felvilágosítások folytak az iskolákban is. Füzetet bocsátottak ki és osztottak ki a város háztulajdonosainak: „Hogyan védekezzünk a légitámadás ellen?" címmel. Oktató tanfolyamot tartottak, a tanfolyamok tartama 36 óra volt. A hallgatók vizsgát tettek, bizonyítványt nyertek, majd ők képezték ki a házi légoltalmi parancsnokokat, akik szintén bizonyítványt kaptak. A légoltalom minden ágában kiképzést nyertek a lakók. Menet- és rendgyakorlatot tartottak, utca- és házőrséget szerveztek. Kecskemét területén 1940-ben 296 utca volt, ebből 220 belterületi utca őrségét szervezte és látta el a helyi csoport. A helyi csoport tagjainak száma az első 3 hónap alatt 539 fő lett, a tagsági díj ekkor 2 pengő volt évenként. 1940-ben az egyesület egy fő és két alcsoportból állt. A főcsoport 847 férfi, a női alcsoport 359 nő, és az izraelita női csoport 50 taggal bírt. Ehhez jött egy alapító, 22 pártoló tag, a fizető létszám így 1279 fő volt. 1942-re a Liga Kecskeméti Csoportja állt: 1 alapító, 47 pártoló és 1913 rendes tagból. 16 képesített oktatójuk volt, 691 képesített ház- és házcsoportparancsnok segítette a felvilágosító munkát. Az egyesület megszűnéséről nincs adatunk. A fond iratanyaga átfogó képet ad a Kecskeméti Csoport működéséről. A fondon belül tárgyi tételeket alakítottunk ki. A közgyűlési jegyzőkönyveket a területi felügyelő hagyta jóvá. A jegyzőkönyvek mellé általában csatolták az előző év munkájáról készült