Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)
Szakmai és gazdasági jellegű egyesületek
tották meg. A választmány 10 rendes és 4 póttagból, a számvizsgáló bizottság 3 tagból állt. Elsősorban a kereskedők problémáira kerestek megoldást. 1922. október 3-án tartott közgyűlésen az egyik tag annak érdekében szólalt fel, hogy a kirakodó vásár a városháza körül tartassék. Az 1924. február 3-i közgyűlésen határoztak a Kereskedők Egyesülete és a Kereskedelmi Csarnok egyesüléséről. A Kereskedelmi Csarnokba olvadt be a Kereskedők Egyesülete. Ez utóbbiba már korábban beolvadt az 1902-ben alakult Kereskedelmi Kaszinó is. Az egyesülés után kiskunhalasi Kereskedők Egyesületé''' elnevezést használták, mely először az 1924. május 20-i választmányi ülés jegyzőkönyvén szerepel. 1924-ben a rendes tagdíjat 40000 koronában, a pártoló tagdíjat 20000 koronában, a felvételi díjat 10000 koronában állapították meg. 1925-ben az egyesület tagjainak a száma 153 (146 rendes és 7 pártoló) fö. 1925. február 21-én szakmák szerinti szakcsoportok alakulnak: fűszer, rőfös, vaskereskedő, fakereskedő, papír, gabona, bor. 1925. december 23-án az egyesület a következő vagyontárgyakkal bírt: 293 kötet könyv, futószőnyeg, könyvszekrény, kisszekrény, 1 óra, hirdetőtábla, 4 kép, 2 gobelinkép, 1 Horthy-kép, 7 űjságtartó, 2 szavazóurna, 3 névjegyzékkeret, valamint 2.238.813 korona készpénz, 10.043.200 korona betét. 1929. január 27-én megemlékeztek az elhunyt Neuwirth Lipót háznagyról. Az elnök 1931-től Weisz Ignác lett. 1936. szeptember 8-án díszközgyűlést tartottak Kiskunhalas város 500 éves jubileumi ünnepségei alkalmával (Ebben az évben az egyesület társelnöke Königsbert Ignác.) 1937-ben Weisz Ignác miniszteri dicséretben részesült, és örökös tiszteletbeli elnöke lett az egyesületnek. Új elnöknek Königsberg Ignácot, társelnöknek Práger Sándort választották. 1937-ben kultúrbizottság alakult, melynek hatáskörébe a könyvtár és előadások rendezése tartozott. Az egyesület a tanulók, tanoncok és a leventék jutalmazására különböző összegeket adományozott. Az egyesület sem vonhatta ki magát a napi politikai eseményekből: 1938. szeptember 24-én Mussolini trieszti beszédét, november 20-án a Felvidék visszatérését üdvözölték. 1938-ban az egyesület helyiségeit a honvédség vette igénybe 1939 októberéig. 1940-ben a tisztikar és a választmány tagjai közül néhányat katonai szolgálatra hívtak be. (Az egyesület italmérési jogát az 1939: IV. tc. alapján megvonták szeptember 28-ával. A hazárdjátékokat az 1941. szeptember 8-i választmányi ülésen tiltották be.) 1941-ben a Vöröskereszt részére rendeztek gyűjtést. Az 1942. március 22-i gyűlésen az alelnök megemlékezett az egyesület 40 éves fennállásáról. Az utolsó jegyzőkönyvi bejegyzés az 1942. július 19-i választmányi ülésen készült. Ezen az ülésen döntöttek a hadbavonult tagok hozzátartozóinak segélyezéséről. 1942-ben oszlatták fel az egyesületet, mert - a polgármester jelentése szerint - a vezetése zsidó kezekben volt. Vagyonát a „Baross Szövetség" helyi csoportja vette át. 30 Mindössze két kötet jegyzőkönyv alkotja a fond anyagát, melyek mutatók hiányában átlapozással kutathatók. 1. kötet Közgyűlési és választmányi ülések jegyzőkönyvei 1922-1936 2. kötet Ua. 1936-1942 BKMÖL V. 274/b Kiskunhalas Város Polgármesteri Hivatalának iratai. Közigazgatási Íratok. 16316/1942. 97
