Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)

Szakmai és gazdasági jellegű egyesületek

X. 253 AZ APOSTAGI IPAROSKÖR IRATAI 1940-1949 1 kötet = 0,02 ifin Az Iparoskör megalakulásáról nincs pontos adatunk. „A magyarországi egyesületek címtára a reformkortól 1945-ig" c. kiadvány 1922-t említi alakulási évként, intézményünk örizetében levő Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei községi egyesületek alapszabályainak gyűjteménye c. (IV. 916) fondban 1912 szerepel az alakulás dátumaként. Az egyesület 1937-ben kelt alapszabálya szerint céljuk volt az apostagi iparosok részére kultúrált körülményt biztosítani a helyi közérdekű, kizárólag ipari és kereskedelmi témájú eszmecserére. Ezt szolgálta a társalgás, olvasás, előadások, társas összejövetelek rendezése, a kaszinói élet. Tagjai rendes és olvasó tagok voltak, akik beíratási és éves tagdíjat fizettek, s 3 évre vállaltak kötelezettséget. A kör minden tagja köteles volt az alapszabályhoz és házirendhez alkalmazkodni. Ügyeit a közgyűlés által választott elnökség és az évenként választott 12 tagú választmány intézte. Tisztviselői: az elnök, alelnök, jegyző, pénztárnok, könyvtáros, pénztárellenőr voltak. Rendes közgyűlést januárban, választmányi ülést havonta tartottak, de szükség esetén bármikor összehívhatták az alapszabályban meghatározott módon. A kör vagyona a tagdíjakból, rendezvényekből befolyt pénzekből és a berendezést képező ingóságokból állt, amit a pénztáros kezelt. Háromtagú számvizsgáló bizottság ellenőrizte a vagyonkezelést, mely vagyon a kör fenntartására és belső berendezésére volt fordítható. Kiadásait az adó, biztosítás, az épület fenntartása, a kör működésének költsége jelentették. 1943-ban kölcsönt vettek fel a kör épületének bővítésére, könyvtárszoba és mellékhelyiség kialakítására. Ennek lebonyolítására építési bizottságot hoztak létre. 1944-ben az építési adósság törlesztésére gyűjtést rendeztek. A tea-estek szervezése a vigalmi bizottság feladata volt. Segélyt küldtek az erdélyi ínségeseknek, megemlékeztek a háború hősi halottjairól. 1949-ben rendkívüli közgyűlés tárgya volt a Kisiparosok Országos Szövetségéhez (KIOSZ) való csatlakozás. A Dunavecse és vidéke KIOSZ kérte az iparosokat, hogy csatlakozzanak hozzájuk, a közgyűlés azonban úgy határozott, hogy tájékozódnak Budapesten a KIOSZ központban az „Apostagi KIOSZ" megszervezésének lehetőségéről. Arról nem találtunk adatot, hogy ez megvalósult-e. A levéltárunkban lévő nyilvántartás (IV. 916) szerint az egyesület feloszlatása 1.244/2. IV. 3. BM sz. belügyminiszteri határozattal, s az alispán 61.091/1949. sz. leirata alapján történt. A megmaradt egy kötetben közgyűlési és választmányi ülések jegyzőkönyvei vannak időrendben 1940-49 közötti időpontból. A jegyzőkönyvekben határoztak a kör helyiségének kiadásáról, tagfelvételről, kizárásról, hírlapmegrendelésről, tetőjavításról, tatarozásról stb. Az anyag átlapozással kutatható. 1. kötet Közgyűlési és választmányi ülések jegyzőkönyvei 1940-1949